FRISS

2013. december 30.

Hervadás Blogturné



A Cartaphilus Kiadó jóvoltából a napokban jelent meg Lauren DeStefano Hervadás című könyve, mely a Vegyészkert-trilógia első része. A könyv disztópikus világba visz, ahol az emberek pontosan tudják mennyi van hátra az életükből, mikor viszi el őket a gyilkos fertőzés, mely egy félresikerült immunrendszeri fejlesztés miatt került az emberi génekbe. Tarts velünk, - némi karácsonyi szünetet közbeiktatva - nyolc blogger keresi a választ a kérdésre: Akarnád pontosan tudni, mikor fogsz meghalni?


Lauren DeStafano: Hervadás







Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb amerikai ifjúsági regénye. Akarnád pontosan tudni, mikor fogsz meghalni? Egy balul sikerült tudományos kísérlet miatt a világot élő időzített bombák népesítik be: a férfiak csak huszonöt, a nők pedig csupán húsz évig élnek. Genetikusok keresik az ellenszert, hogy az emberi faj újra erőre kapjon. Mindenközben a világon eluralkodik a szegénység és a bűnözés, gyerekek milliói maradnak árván, serdülő lányokat rabolnak és adnak el, hogy többnejű házasságban utódokat szüljenek. A tizenhat éves Rhine-nak már csak négy éve van hátra, amikor ő is erre a sorsa jut. Noha a kiváltságosok jómódú világába csöppen, és férje, Linden őszintén szereti, egyre csak a szökés jár a fejében. A varázslatos gazdagság közepette Rhine lassan ráébred, hogy a csillogó látszat mögött a valóság ridegebb, mint hitte volna. Miközben a génvírus miatt egye fenyegetőbben közeledik Linden éveinek vége, Rhine bizalmas barátra talál, akinek segítségével talán esélye lehet a menekülésre. De vajon a káoszba süllyedő világban csakugyan lehetséges a szabadság?

Kiadó
Cartaphilus Kiadó / Carta Light
Sorozat
Vegyészkert Trilógia I.
Oldalszám
403 oldal
Kötés
Puhakötés
Fordító
Farkas Nóra
Megjelenés
2013.12.10.
Goodreads rating
3,86



Vannak azok a borzasztóan primitív és minden valóságalapot nélkülöző kalkulátorok, amik megmondják neked, hogy mikor lesz a halálod napja. Na, én azokat se szeretem kitölteni, noha nem hiszek bennük. Van valami borzasztóan nyomasztó és végletes abban, ha az embernek megmondják, hogy mikor fog véget érni az élete. Pláne, ha az az élet különösen rövidre van szabva.  Már a borítón is érezhető az a melankólia, ami az egész könyvet áthatja. És ha már a borítónál tartunk akkor tessék szépen alaposan átvizsgálni ezt a gyönyörű kötést, mert nagyon sok szimbólummal bír. Az az egyértelmű, de mégis finom utalás, ahogy a gyűrűt, a házasság jelképét összeköti a kalitkába zárt madárral, vagy ahogy kiemelkedik a lepergő homokóra, és az elmúlás virága. Csodálatos, és akkor még nem is beszéltem a fantasztikusan kifejező arcú lányról, aki számomra innentől Rhine megtestesülése volt.

De még a mélabús borító sem tudott felkészíteni arra, hogy mennyire szomorú, depresszív könyv lesz ez. Jó értelemben, de az olvasása közben én olyan nyomott és megült hangulatba kerültem, mintha valóban engem kényszerítettek volna bele ebbe a luxusbörtönbe. Néha szorongtam, máskor nekem is elcsempült a szám, annyira kilátástalannak tűnt a helyzet. Az írónő kiválóan átadja ennek a korlátozott és előre elrendelt életnek a reménytelensége. Rhine fantasztikusan elszánt és jellemes karakter, de olyannyira tisztában van a saját múlandóságával, hogy noha folyamatosan a szabadságot és a boldogságot keresi, nem lehet egy pillanatra sem felszabadult. Tudja ugyanis, hogy még ha ki is kerül a börtönéből és a fogva tartói közül, akkor is csupán egy röpke időre élvezheti ezt az életet és ez megkeseríti. Igen, furcsa helyzet ez, és Lauren nagyon is jól átgondolta és átérezte ennek a világnak a legnagyobb dilemmáit és Rhine reményre hajló, függetlenségre vágyó, ámde realista személyiségében ez kiváló táptalajra lelt. Szerettem Rhine-t, de mégis, úgy ahogyan feleségnővéreitől és férjétől, úgy tőlem is mintha kicsit távolságot tartott volna. Szörnyen érzékeny, érzelmes és empatikus lány Ő, de a helyzet azt kívánta, hogy visszafojtsa ezeket az érzéseket. De azért átjött. Megkínozva, meggyötörve, összetörve és megtörve, de az elszánt és hidegnek és számítónak tűnő Rhine mögött feltűnt az a lány, aki akkor lehetne, ha nem egy ilyen világban és nem egy ilyen helyzetben kellene élnie.

Ez a mélabú, ami mind a főszereplőt, mind ezt a kegyetlen disztópikus világot átjárta rányomta a bélyegét Rhine kapcsolataira. Kicsit disszonáns és kétélű érzelmek fűzték mind a romantikus érdekeltségeihez, mind a feleségnővéreihez. Lindent, hozzá kényszerített párját gyűlöli és szereti is, aki naivitásában talán észre sem veszi, hogy mennyi ebből a színjáték, és mennyi a valós érzelem. Bár alkalmanként úgy éreztem Rhine sem tudja. Gabriel, szerelmi hármasuk másik tagja pedig egy kicsit személyiség nélküli, de hozzá egyértelműbb, ámbár tiltott érzelmek fűtik. A legizgalmasabb kapcsolat mégis a feleségtársakhoz fűzi, akiket a közös sors összefon és a összetartásra, szeretetre sarkall, de ugyanakkor a más-más hozzáállás, a más-más túlélési taktika ellenérzéseket is szül. Számomra a romantika lényegesen háttérbe szorult e között a kutya-macska testvéri jellegű szeretet mögött.

Nem szóltam akkor még a világról. Nem mondom, hogy egyszerű dolga volt az írónőnek, de azt mondanám az alapötlet után adta magát, hogy miként alakul ez a közösség. Attól eltekintve, hogy nagyon is érett és nagyon kegyetlen és nyers, ahogy leírja a gyereklányok sorsát, nem olyan sokat látunk ebből a társadalomból. A bezárt birtok határain belül egy mikrovilágot és társadalmat hozott létre az élén a gonosz és mindre képes Házparancsnokkal, aki a maga tiszta emberi gonoszságával igen ijesztő figura. De a legtöbbet ebből a kis, elfuserált családból látunk, de a különböző karakterek visszatükrözik a nagy képet. Kíváncsi leszek, milyen lesz a folytatás, remélem többet látunk már a külvilágból is.

Summa: egészen nyomasztó, megrendítő, de mindenképpen felemelő könyv, amiben az emberi tartásról, a függetlenségről és magáról az emberségről tudhatunk meg többet, egy rendkívüli elszántsággal bíró hölgytől.



Nyereményjáték

a Rafflecopter giveaway

A turné további állomásai:


12.21. Kelly & Lupi olvas
12.22. MF Kata gondolatai
12.23. Deszy Könyvajánlója
12.24. Könyvszeretet
12.27. Fantazmo
12.28. Dreamworld
12.29. Roni olvas
12.30. Nem harap a..

2013. december 24.

Blogturné Karácsony - Boldog Karácsonyt!


Egy kis Karácsonyi extra a Blogturné Klub csapatától!




December 24. - Boldog karácsonyt!
Hamar nyilvánvaló lesz, hogy Ma nem is a bejáratot, és az oly sokat látott ajtót nézi, hanem az egyik ablakot. Ugyanis hirtelen vibrálni kezd a levegő, mintha mindent átjárna a varázslat, még inkább, mint az előbb, amikor Ma a fényekkel játszadozott.

Az ablakkeret egyik pillanatról a másikra aranyos fényben kezd úszni, és a semmiből láthatóvá válnak a fába vésett jelek.

- Azok meg mik? - kérdezi izgatottan M. - Valami titkosírás van az ablakunkon?

- Ha csak titkosírás lenne! - sóhajt Ma. - Rúnák.

- Mármint viking rúnák?

- Sokkal inkább Árnyvadász rúnák. Az angyalok jelei.

- Még hogy az angyalok! - horkan fel R. - Ez Raziel magánakciója volt, és még csak engedélyt sem kapott.

- Nem fognátok be? Mi a franc történik? - De cseppet sem tűnik nyugodtnak, és most már a többiek is újra a fodrozódó ablakra tekintenek.

- Nemtom, mi volt az a zöld a bárpultban, de hatásos cucc, az tuti. - B már nyúl is egy újabb pohárért.

Az ablakon át már nem az udvarra látni, az eltűnik és a helyén csak a fodrozódó levegő marad.

- Valaki megmondaná végre mi a fene ez?

- Egy Portál. Nagyságom újabb bizonyítéka, jegyzem meg. - Ma nyugodtan lehuppan a kanapéra, és ő is magához vesz egy poharat.

A portál zavarosan fodrozódni kezd, majd egy alak repül be rajta, nagy lendületében Da karja állítja meg. Kissé indulatosan fordul vissza a nyugtalan portál felé.

- Anyukám! Azért ennyire nem kell sietni. Hol marad a karács… - de elakad a hangja, mikor meglátja, hogy ki mentette meg az eséstől. Kitágult szemmel és zihálva emeli fel a tekintetét a megmentőjére, majd boldog sóhajjal hozzábújik.

- Nem érdekes… Nekem már boldog a karácsonyom.

- Cica… Nem szoktam ilyen hamar szintet lépni - öleli át kicsit megilletődötten az idegen lányt Da.

- Pofa be és komolyabban ölelj meg.

Da vállat von és egy mackóölelésbe vonja a boldogan vigyorgó hölgyet. Ekkor néhány fehér madártoll tör elő az aranyló portálból, tulajdonosuk, egy vijjogó fehér bagoly repül sebesen Da felé. A madarat pedig azonnal vetődve követi egy alak, a kezét előre nyújtva próbálja a szárnyast megfogni és közben hangosan káromkodik. Érkezés közben ráesik a portál mellett álldogáló lányra, és mind a ketten elterülnek. Ahogy feláll, folytatja a morgást: - Andie, miért engedted el? Nem abban maradtunk, hogy vigyázunk a tollcsomóra? Wilwaren megöl minket, ha baja esik. Bár - néz vigyorogva Da és Wilwaren romantikusan ölelkező párosára - nem hiszem, hogy feltűnne neki…

Majd ahogy észreveszi, hogy a “leütött” személy De, elvigyorodik:

- Nagyon imádlak, de ha tudnád, hogy mióta várok már erre!

K aggódva lép oda a földön fekvő De-hez és ahogy látja, hogy a lány aléltan fekszik, mérgesen fordul az érkező felé.

- Te… - de ekkor felismeri, hogy az illető nem ellenség, hanem Lupi, a haragja szinte azonnal elszáll. - Miért bántottad De-t? - kérdezi értetlenkedve.

- Mert ezt nem tehettem volna meg előtte - ezzel Lupi K nyakába ugrik és átöleli. K először megdöbben és automatikusan odébblépne, hogy ne tegyen kárt a lányban, de ahogy eszébe jut, hogy Lupi is immunis rá, a megszokottnál kissé lelkesebben viszonozza az ölelést, amit Lupi egyáltalán nem bán.

- Húúú.. forrósodik a helyzet, és ezúttal nem én tehetek róla - szűri le a következtetést J.

Al felnevet, és igyekszik ismét felcukkolni “halálos ellenségét”:

- Menjetek szobára.

- Az nekünk van foglalva - lép ki vigyorogva egy új alak a portálon. - Pontosabban neked, nekem, meg annak a cuki hercegnek a hátsó sorban - integet D. felé, aki először döbbenten, majd önelégült vigyorral a képén integet vissza.

- Jell-O lány? - nevet Al. - Andie, igaz?

- Bingó. Őhm… Scusa. - Andie egy bocsánatkérő pillantást vet Wilwarenre, majd Lupira és K-ra néz és megrázza a fejét. - A tollast kellett volna elkapnod nem a kopaszt…

- Neked pedig biztos helyen kellett volna maradnod, nem? - feleli K, majd Al-re mutat. - Miattad jött ide.. te fogod bajba keverni.

- Nincs szükségem egy hercegre, aki megment… - ekkor a lánynak eszébe jut D. - Habár…

- Már megint… - temeti az arcát tenyerébe a kapitány.

D a karjába bokszol, hogy hallgasson.

- Most mi van? Úgy is mindenki tudja, hogy te vagy Mr. nők kedvence…

- Ezzel azért vitába szállnék - kezdi Lupi, amikor a portál újra fodrozódni kezd, majd elsimul, ahogy Ma ránéz és halkan mormol valamit. Elege lett abból, hogy túl sok felhevült hölgyemény érkezett a portálon át, ezért egy mozdulattal megváltoztatja az átjáró állagát és mostantól minden átkelő azonnal hidegzuhanyt kap a nyakába. Magában jót kuncog terve tökéletességén.

Egy újabb lány jelenik meg, kezében fehér kalitkával, és Ma varázslatának köszönhetően bokáig vizesen, ám akkora lendülettel érkezik, hogy a vízből bőven kap R is.

- Ezt itt hagytá… - kezdené, de megpillantja a kapitányt - Ch?! Komolyan te vagy az?

- Mit is mondtál, barátom? Méghogy én vagyok a nők kedvence - vigyorog rá gúnyosan D. - Kell a fésű?

- Megbolondultál? Nézz rám! Tiszta víz vagyok - förmed a lányra R. - Egyébként is, ki a fene vagy?

- Lilla, Rami, vagy, tudod mit? Szólíts ahogy akarsz.

- R, gyere, megmutatom, merre van a fürdő, ott megszárítkozhatsz - ajánlja fel a segítségét C.

Ma végül megszánja a lányt, és új ruhát varázsol rá.

- Tökhintót nem varázsolsz neki mindjárt? - kuncog fel B.

- Stipi-stopi üvegcipellő! - kiált fel Andie.

- A hintót ugye uszkárok húzzák? - csillan fel O szeme is.

- Minek néztek, olcsó, utcai bűvésznek? - háborog Ma.

Míg B, Andie, O és Ma vitáznak, megjelenik a lépcsőnél R, testét mindössze egy fehér törölköző fedi. Az összes jelenlévő lánynak eláll a szava és a lélegzete, és persze Ma-nak is..

- Oh, te jó ég, és földönkívüli aprószentek! Ez egy sarki jégsapkákat megolvasztó tengeristen! - Lilla figyelme Ch-ról R.-ra irányul.

- Ugyan, csak Photoshop… - kontrázik Da.

- Nézz már rá, azokon a kockákon sakkozni is lehetne... - száll be a beszélgetésbe W.

- Lennék a királynő azon a sakktáblán… - mondja elmélázva a látottakon Am.

- Noha egy szavam sem lehet a látvány miatt, másrészt pedig köztudomású rólam, hogy szégyenlős is vagyok, mégiscsak egy karácsonyi partin vagyunk - vág közbe néhány percnyi ábrándozás után Ma, és az angyalfiúra is ruhát varázsol.

- Jogos - szólal fel Wilwaren -, ajándékot is hoztunk, habár az valahol lemaradt. - Várakozóan figyeli a most már kéken csillogó portált.

A csillámok közül egy hosszú hajú fiatal nő lép elő, kezében két tepsi mézeskaláccsal és igencsak mérges arckifejezéssel.

- Hozom az ajándékot, de jófejek vagytok, hogy a nehezét rám hagyjátok! Szépen teleportáltok meg dehoppanáltok, mintha semmit nem beszéltünk volna meg a munkamegosztásról és arról, hogy kinek mi a feladata, és különben sem bírok el mindent egymagam. Úgy nézek én ki...

De a mondatát nem tudja befejezni, mert T lép oda és átkarolja a vállát és úgy próbálja meg megnyugtatni az újonnan érkezőt.

-Nyugi madárkám, jól nézel ki! Karácsony van, a szeretet ünnepe. Nincs morgás, nincs balhé. Ez az éjszaka a kívánságoké - azzal felvillantja a híres féloldalas mosolyát.

Mire MFK remegő térdekkel néz felfelé és már nyoma sincs a durrogásnak.

Ha elviszel a mociddal, én olyan pekándióspitét sütök neked... - gondolja Kata, de nem mondja ki hangosan, helyette csillogó szemekkel néz T-re.

Hirtelen nyögés hallatszik a portál irányából, aztán a többieknek háttal feltűnik egy barna hajú lány, és láthatóan valami nehezet próbál átcincálni a lyukon.

- Segítsetek már fiúk, az ég szerelmére!

Mindenki értetlenül néz, hogy vajon ki a fenéhez beszél, mert egyelőre ügyet sem vet a szobában tartózkodókra.

- Na, toljátok már meg egy kicsit! Méghogy viktoriánus úriember, ugyan már!

- Nem szoktam bepiszkolni a kezem, maximum démonvérrel, de a te kedvedért még ezt is megteszem. Jó lenne, ha értékelnéd.

A sötét hajú, kék szemű fiú a zsák másik végét tartva lép át a portálon, feltűrt inge alól kilátszik izmos karja, amelyet fekete tetoválások díszítenek.

- Újabb rúnák? - kérdezi érdeklődve M, de senki sem figyel rá.

Deszy tovább morgolódik.

- Ne panaszkodj már, ott egy erő rúna rajtad, mintha bármi gondot okozna.

- Will? - kérdezi meglepetten Ma és már lép is közelebb a fiúhoz.

- Attól, hogy sokáig bírjuk, még nem vagyunk rabszolgák. - Az újabb alak fekete, testre simuló pólót visel, az ő karján még feltűnőbbek a sötét jelek. Szőke haja egyik tincse szemébe hull, és olyan közönyösen simítja félre, mintha csak azt üzenné, teljesen természetes, ha most mindenki tőle olvadozik.

- Az állóképességet tanúsítom - jegyzi meg Ma. - Az a stamina rúna csodákra képes. Apropó, Alecet nem hoztátok?

- Vagy inkább valakit, akiben kevésbé teng túl a tesztoszteron? - motyogja Ci.

- A tesztoszteronból soha nem lehet túl sok egy szobában - vélekedik W.

- A kölyöknek igaza van… -szól közbe Ca. - Kicsit egyenlőtlen a nemek aránya.

- Hagylak titeket kibontakozni, de most, hogy leszállítottuk az ajándékokat, nekünk dolgunk van - ragadja meg Deszy Jace kezét, és a szobában tartózkodó nőneműeknek néma üzenetet küld, hogy a fiú az övé.

Jace-nek is feltűnik a kis jelenet, és önelégülten mosolyogni kezd.

- Mindenkinek jut belőlem elég, higgyétek el! - Deszy mérges pillantására aztán Jace átöleli, és megnyugtatja. - De te vagy az első a listámon.

- Baj, ha mindjárt hányok? - Szólal fel öklendezést színlelve Da.

- Csak ne erre a csodás perzsaszőnyegre!




- Kész a kacsa! - bukkan fel Lilla az ajtóban, kezében ezüst tálcával, amin egy ropogósra sült kacsa fekszik citromágyon. Tetején néhány szelet mangó díszeleg.

- Kacsa?! Hol? - kiált fel egyszerre Jace és Will. Majd Jace Deszy karjaiba veti magát, Will pedig felugrik az asztal tetejére. Remegő kézzel keresni kezdi a szeráfpengéjét, de rájön, hogy otthon felejtette, így jobb fegyver híján nem marad más, mint a hozzá legközelebb eső villa.

Ma a fejét fogja és próbálja a vigyorgását elfojtani.

- Ezek Raziel nagy harcosai? Ugyan már! - horkan fel R.

Lilla eldobja a tálcát, de szerencsére Mr. N a közelben van, így még éppen idejében kapja el, és menti meg a teljes megsemmisüléstől. Közben a lány felpattan az asztal tetejére, és szorosan magához öleli a rémült Árnyvadászt.

- Ne félj, itt vagyok - suttogja a srác fülébe, és hosszú percekig összeölelkezve maradnak. - Ha az megvigasztal, van számodra egy kis meglepetésem, amolyan engesztelés féle. Egyébként nekem te vagy az Álompasi - nyom egy puszit Will arcára.

Ekkor O jelenik meg farokcsóválva, a magára maradt kacsát felkapja, elbújik vele az egyik fotel mögé.

- Ilyen hajcihőt rendezni egy kacsa miatt.. ezek nem tudják, hogy mi a jó - majd, ahogy látja, hogy a többiek szemrehányóan nézik, morogva hátat fordít a társaságnak és nekiesik. A kialakult csendben csak a csámcsogása hallatszik és ahogy a farka ütemesen verdes a szőnyegen.

A portál ismét megremeg és Roni lép át rajta, kezében egy hatalmas készüléket és néhány mikrofont cipelve. Egy pillanatra megtorpan, leesett állal tekint szét a társaságon: itt is, ott is ölelkező párokat látni, és persze imádattól csillogó szemű, bámuló lányokat. Roni rosszallóan csóválja a fejét, majd a dögnehéz magnót a földre csapva rájuk förmed:

- Tudtam, hogy ez lesz, ha Titeket küldelek előre! Mondtam, hogy fogjátok vissza magatokat, amíg közönségünk van, majd ha átadtuk az ajándékunkat, utána lehúzzuk a függönyt - vigyorog rájuk pajkosan…

- De most...most dolgunk van! Azt a zsákot dugjátok el, nem kell mindenkinek megtudni, milyen gazdag a fantáziátok…Az ajándék itt van! - mutat a készülékre és a mikrofonokra, majd hátra fordul a portál felé és bekiált: - Lányok, gyertek gyorsan, mert itt lassan elszabadul a pokol! Mondtam, hogy ne engedjük őket előre! - azzal a portálon belépked lassan az egész BTK-s társaság, ámulattal és boldogsággal a szemükben.

- Van valahol egy dugasz, ahová ezt bedughatom? - kérdezi a társaságtól Roni, felemelve a magnó csatlakozóját.

- Ó, ebben a témában szerintem a legtöbben otthon vannak itt - vigyorog pimaszul Al. - Áú! - Kiált fel, amikor Andie “finoman” bokán rúgja.

- Gyere, majd én mutatok neked egy konnektort! - kel Roni segítségére M.

Amíg Roniék a magnót és a mikrofont próbálják együttműködésre bírni, a BTK többi tagja is elvegyül a már így sem kicsi tömegben. Mindenki önfeledten csacsog, vagy éppen eszik. Lupi a csillagszóró szépséges rejtélyeit tárja fel K-nak, ám Da nem tudja türtőztetni magát, és kezeiből fényesen szikrázó apró sugarakat lövell és kajánul mosolyog.

- Felvágós - nyújtja felé a nyelvét Lupi, mire a fiú csak felnevet és továbbáll.

A magnóból hirtelen felcsendül egy ismerős karácsonyi pörgős mix.

- Óh! Óóóh! Ez a kedvencem! - kiált fel B és dülöngélve odabukdácsol a mikrofon állványhoz, arrébb tolja Roni-t és rázendít a refrénre. Persze egy hangot sem talál el.










- Isten segíts! - teszi össze két kezét Am, O pedig abbahagyva a kacsa kivégzését, felcsapja a fejét és vonyítva fejezi ki a nemtetszesét.

Am imái meghallgatásra találnak, hála As-nek, aki a magnóhoz rohan, és megnyomja a “következő” gombot, fittyet hányva B cifra káromkodással megspékelt fellebbezésére. A hangszórókból ezúttal Adam Lambert híres dala, a “For your entertainment” dübörög és Ma átveszi B helyét a mikrofonnál. Lehunyja szemét, vesz egy mély levegőt és maga elé képzeli azt a kék szempárt, amit egyetlen másodpercre sem képes elfelejteni, majd óriási lendülettel belevág a számba.

Éneklés közben csípőjét jobbra-balra tekeri, és egyre jobban beleéli magát a dalba és a szövegbe, mintha csak róla, és a fiúról szólna.




“ Oh, do you know what you got into?

Can you handle what I’m ’bout to do? ‘

Cause it’s about to get rough for you

I’m here for your entertainment “




- Fiúk, lányok, valami macska nem evilági hangot ad ki! - kiáltja Cl, ledübörögve az emeletről. - Iszonyatosan beteg lehet szerencsétlen.

- Hát ezen a Földön senki nem értékeli a tehetséget? - Ma abbahagyja az éneklést, és sértődötten az ablakhoz sétál.

- Öregem, ki kell ábrándítanom… Ezt a “tehetséget” nemcsak ezen a bolygón, de az univerzumban sehol sem tűrnék el huzamosabb ideig - szólal meg Da.

Az “Are You Gonna Be My Girl” pörgős ritmusának viszont senki nem tud ellenállni, és a hatalmas tömeg hamar együtt rázza magát az ütemre. Ezt hamarosan követi még több közönség kedvenc dal, és a csapat szinte szünet nélkül önfeledten bulizik.

Körülbelül negyed óra múlva hangos durranások nyomják el a zene hangját. A zaj forrása kintről jön és villanó fények kísérik. A kíváncsiság mindenkit az ablakokhoz vonz. Miután meglátják mi folyik kint, azonnal az udvarra sietnek, ahol Ma és a Nagymester szorgosan dolgozik.

Piros, zöld és lila fények kúsznak fel cikkcakkban a sötét, csillagos égbolton, majd a magasban, hangos pukkanás kíséretében szétrobbannak, különféle alakzatokat formálva. Végül ezernyi, apró fénygömb hullik a karácsonyozó tömeg felé.

Mindenki átkarolja a mellette álló vállát - előbb utóbb még a legmakacsabb fiú is beadja a derekát -, összebújnak, és ámulva figyelik a műsort. Szívüket átjárja a béke, és a szeretet melegséget nyújtó érzése.

Magnus egy könnyed intéssel szállingózó hópihéket varázsol, még sokkal szebbé téve a Karácsonyt. A pelyhek könnyedén, ide-oda ringva hullanak a földre.

Pár perc elteltével az eddigieknél is több fény repül fel, és mintegy varázsütésre, egyszerre robbannak szét, megformálva egy különleges üzenetet:



Kellemes Ünnepeket!

2013. december 21.

Blogturné Karácsony 21.nap


Közeleg a karácsony... s hogy Jane Austen szavaival éljünk:

"Igazán ez a baráti összejövetelek ideje. Karácsonykor mindenki meghívja a barátait, és az emberek még a legrosszabb idővel sem törődnek. Egyszer egy teljes hétre ott ragadtam a barátom házában a havazás miatt. Kellemesebbet képzelni sem tudok. Csak egy estére mentem, és nem tudtam eljönni attól a naptól számított egy hétig."
Nos, a Blogturné Klub tagjai is mindig szívesen látják barátaikat egy csésze teára, vagy akár egy nagyszabású, fergeteges karácsonyi partira, melyre ezennel Téged is szeretettel meghívunk, Kedves Olvasó! Ám ne számíts arra, hogy egy hét után szabadulhatsz! Neeem! Mi pontosan 24 napra tervezzük a vendéglátásodat!

Gyere, foglalj helyet közöttünk, s ha már kényelmesen ülsz, várjuk együtt a vendégeket! Fogadjunk, hogy ismered is őket! S ha mindegyikük nevét kitalálod, az összejövetel végén, vagyis karácsony napján Tiéd lehet a legnagyobb csomag a fa alatt! Nem, azt nem árulhatjuk el, hogy mi van benne, hiszen akkor oda lenne a meglepetés! De garantáltan tetszeni fog, hiszen jól megpakolták az Angyalok! :)

S ha nem sikerül rájönnöd az összes vendég kilétére? Akkor se keseredj el, hiszen számos kisebb ajándék is vár Rád!

(Segítségként: a vendégek mindannyian a Blogturné Klub turnéban résztvevő könyveinek szereplői voltak/lesznek. S ha esetleg egyikre-másikra nehéz lenne ráismerni - ne aggódjatok, adunk segítséget!)

Várjuk hát együtt a vendégeket és a Karácsonyt!!!

A naptárunk "nyitogatásával" juthattok el a bejegyzésekhez, illetve a történet elejéhez is!






December 21. - Még 3 nap van karácsonyig

M aggódva méregeti a most már vészesen csikorgó bejárati ajtót, míg a többiek takaros halmokba rendezik az ajándékokat a karácsonyfa körül. Kinéz a behavazott utcára, hogy megnézze az utolsó vendégek is közel vannak-e már, de nem lát semmit.

Sóhajtva behúzza az ajtót, ami a nagy igénybe vételtől most már panaszosan nyikorog.

Hangos sikkantgatás töri meg a halk karácsonyi zenét, ami a hangszórókból árad.

A kandalló felől egy hatalmas hamufelhő terjeng a szoba felé. A meglepett tömeg elképedve várja meg, hogy leülepedjen a szürke köd, amiből egy bozontos fekete hajú és pimasz mosolyú fiú lép elő.

- Nem mondhatjátok, hogy nem testhezálló a belépőm. Ha? Nem?

Az üres tekintetek láttán csak sóhajtva megrántja a vállát. As vagyok. Értitek? Nem? Hova kerültem.

- Csak jelzem, hogy a kandallóból előbukkanás nem túl eredeti, pajti. Én már ellőttem. De nem ügy, máskor is előfordul, hogy követik a nagyságomat - mormogja Da, aki szórakozottan rugdos a kanapé karfáján átvetett lábával egy díszt. Csak akkor csillan érdeklődés a tekintetében, mikor As válaszul kivillantja hegyes szemfogait.

- Ugyan már haver! Ebben a társaságban senkit nem ijesztesz meg azokkal a tüskékkel - nevet a fenyegetésen. - Nem gondoltam volna, hogy ma még vámpírt is látok.

- Sötétfajzat vagyok. Félig -jegyzi meg félvállról As, mint aki már századszor kénytelen kijavítani ez a tévedést.

- Még egy félszerzet. Mi ez itt, Középfölde? - dől vissza érdeklődését vesztve Da.

- Nem hobbit vagyok fényfiú, hanem óriás - jegyzi meg epésen K.

- Akkor vedd már át a csúcsdíszt a kapitánytól mielőtt belezuhan a fenyőbe- veti közbe Al.

C hangos sóhajjal utat tör magának a beszürkült ajándékok közt az új vendég felé, akinek magától tekergőző haja már majdnem megszabadította magát a hamutól.

- Késtél As. Hamarabb vártam, hogy hírt hozol.

- Bocs, de meggyűlt a bajom az Őrükkel. Nehezebb eljutni ide, mint átmászni a Falon. Van valamid inni?

- Ugye nem akarsz senkit megharapni?! - sikkantja ijedten a kislány.

As füstösen felnevet.

- Senkit nem akarok rászoktatni a Ködre…

C gyorsan B elé ugrik, mielőtt önként jelentkezne donornak.

- Elhoztad a választ? Beszélték velük?

As egy szép, fényes borítékot nyújt át, amin egy hárombetűs szó virít.

M érdeklődve somfordál oda, hogy vessen egy pillantást a papírra.

- Milyen különös szimbólum. Ez a szó minden bizonnyal egy mozaikszó, ami talán azt jelenti, figyelembe véve ezt a jelet itt...

- Csitulj Robert Langdon, nem kell kódfejteni, elmondom.

Figyelem, ma As személyazonosságát kell megfejteni!


2013. december 20.

Hosszú Álom Blogturné




Anna Sheehan: Hosszú Álom





Rosalinda Fitzroy 62 évig aludt, majd egy csókra ébredt.
Elzárva az altató-keltette álomban, egy hibernáló kamrában, egy elfeledett pincében, a 16 éves Rose átalussza a Sötét Korszakot, amely milliók halálát követelte és alapjaiban változtatta meg az általa ismert világot. Most, hogy a szülei és az első szerelme régen elhunytak, Rose – akit egy rég letűnt csillagközi birodalom örököseként ünnepelnek – egy olyan jövőben ébred, ahol egyesek csodabogárként, mások fenyegetésként tekintenek rá.
Rose mindent megtesz, hogy maga mögött hagyja a múltat és megtalálja a helyét az új világban. Mindeközben egyre jobban vonzódik az őt csókkal felébresztő fiúhoz és abban reménykedik, hogy ő segíthet neki az újrakezdésben. Amikor azonban halálos veszély fenyegeti törékeny új életét, Rose-nak szembe kell néznie múltja árnyaival, mert a jövője múlik rajta.


Kiadó / Megrendelhető:
Oldalszám:
?
Kötés:
kemény és puha

Megjelenés:
2013. december 15. - megjelent

Amikor először olvastam a Hosszú álom fülszövegét, úgy definiáltam, hogy ez egy csipkerózsikás disztópia. Nem tévedtem nagyot, ez is benne van, de még ennél is több. 

Az alapkoncepció még igencsak emlékeztet a klasszikus történetre. Roset egy csók ébreszti fel hat évtizedes álmából. Innentől azonban a történet ismeretlen vizekre evez. A lányt nem gonosz tündér átkozta el, hanem a saját szülei pakolták be a hibernációs kapszulába. A világ nem lett jobb, sőt amíg Rose aludt egy világégés következtében teljesen megváltozott. A herceg pedig nem éppen lelkes a megmentését illetően. Rose, aki mindenkit elveszített eléggé elveszett ebben az új világban, és nincs senkije, aki megkönnyítené a helyzetét.

A történet végig két idősíkon halad, még akkor is, ha nem konkrét megemlékezések vannak mindig, de számos apró részletből tudjuk csak összerakni Rose nagy szünetekkel tagolt múltját. Kirajzolódik egy megtévesztett és elhanyagolt lány élete, aki félelemben, szülei iránti méltatlan odaadásban és engedelmességben tengette a napjait. Ez a vonal meglepetésszerű volt a számomra, de nem várt mélységet adott a könyvekben, annak ellenére is, hogy már az első perctől világos volt, hogy mit tettek a lánnyal a szülei. 

A Hosszú álomban felvázolt jövőkép se éppen lehetetlen, a túlnépesedett Föld meglehet tényleg egy ilyen végzet felé halad. A pandémia következtében elpusztult civilizáció népszerű apokalipszis alternatíva, nem is csoda, ha belegondolunk, hogy milyen pánik tölti el az embereket egy-egy nagyobb járvány kapcsán. Anna Sheehan egy potenciális, de pillanatnyilag távoli jövőbe lépünk be, amiről szívesen olvastam. Rose-al együtt tanuljuk meg ezt az új történelmet és botránkozunk meg annak szörnyűségein.

A legnagyobb meglepetés azonban romantikus fronton ért a könyvben. A csókot osztó herceg a.k.a. kamaszfiú ugyanis úgy tűnik nem akarja érvényesíteni ebből adódó jogait és kötelezettségeit, noha Rose ezt szeretné. Ámbár a képben van még a múltbéli szerelem, és egy teljesen váratlan harmadik romantikus alany egészíti ki a szerelmi geometrikus formát négyszöggé. Személy szerint nekem ez utóbbi srác a kedvencem. Otto furcsa, Rose-al való kapcsolata sem szokványosnak mondható, de az ő személyisége a legérdekesebb, nem is beszélve a külsejéről, ami egy szándékolt génbeavatkozás eredménye egy földönkívüli fajjal. Én abszolút Team Otto vagyok.

Nem is tudok nagyon rosszat mondani. Biztos voltak hibái a könyvnek, de én nem foglalkoztam ezekkel, mert élveztem és Otto miatt nagyon várom a folytatást.

Summa: high-tech tündérmese váratlan elemekkel és fordulatokkal. Újszerű!

Nyereményjáték
A részvételért töltsd ki a rafflecopter dobozt.

a Rafflecopter giveaway

A blogturné menete:

12/13 Könyvszeretet
12/14 MFKata gondolatai - Borítók
12/15 Fantazmo - Az írónőről
12/16 Kelly & Lupi olvas
12/17 Roni olvas
12/18 Dreamworld
12/19 Deszy könyvajánlója
12/20 Nem harap a...
12/21 Always Love a Wild Book

2013. december 15.

Ónix Blogturné!!!




Jennifer Armentrout: Ónix





Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás…
Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban.
De nem ez a legnagyobb problémánk.
A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, akkor nekünk annyi.
Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam… de ennek súlyos ára van.
És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.
Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak?
Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el?
És mit akarnak Daemonéktól – na meg tőlem – a védelmiek?
Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.
Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat…

Kiadó / Megrendelhető:
Oldalszám:
?
Kötés:
kemény és puha

Megjelenés:
2013. december - megjelent

Mondjam hosszan, vagy röviden? Ha röviden akarnám azt mondanám, hogy Katy és Daemon a legagyszerűbb páros az olvasmányaim történetében. De azért hosszabban is elmondom mert nem bírom ki, hogy ne ömlengjek erről a könyvről.


Nem is tudom hol kezdjem. melyiküket bírom jobban Katy-t, Deamont, vagy az írónőt, aki ilyen sziporkázó páros alkotott.  Kit hülyítek, Daemont bírom a legjobban. A pimasz, önelégült és őrületesen szexi Daemont, aki mindezek mélyén egy védelmező és intelligens srác, aki bármit megtenne Katy-ért és a családjáért. Egyszerűen imádom. Váltakozva ámulok el a cselekedetein, nevetek hangosan a dumáján és legyezgetem magam a forró szexualitása miatt. Vicces, hogy a könyves blogger Katy a blogján az olvasmányaiból vett pasikról ír, mint álompasikról, mikor a valódi álompasi ott van mellette. persze Daemon a legtöbbször idegesítő, mint ahogy Katy is mondta, de máskor meg olvadozni kell tőle, nem csoda, hogy senki sem tud ellenállni neki.

Pedig azért Katy megpróbálja. meg kell hagyni, ha valaki felveheti a versenyt pimaszságban és felvágott nyelvben Deamonnal az ő. Nem omlik egyből a pasi karjaiba, és ugyan nehezen tud ellenállni neki azért végig megpróbál a fejével gondolkodni. helyenként azért ez egy kicsit sok is, mert ugyanazt a párbeszédet, veszekedést, néha hajlamos háromszor is végigvezeti. de nem baj amíg , minden párbeszéd, minden interakció közöttük ilyen perzselő. Amit még bírok Katyben, hogy a minden könyves blogger ráismerhet magban. A könyvmoly lánynak a lakása minden pontján könyvek vannak szétszórva szanaszét és úgy tud örülni egy blogturnés könyvek, vagy egy recenziós példánynak, mint mi mindannyian. Nem is beszélve a rejtett, vagy néha annyira nem is rejtett utalgatásra más írónők könyveiről, amiken jót kuncogtam. Szeretünk Katy.

Az első könyv után azon gondolkodtam, hogy mennyire lehet még fokozni azt a feszültséget, ami Daemon és Katy között van. A válasz úgy tűnik az, hogy akármeddig. Úgy pattognak köztük a szikrák, hogy minden egyes csókjuk olyan, mintha az első volna és egyik sem kevésbé szenvedélyes. Köztük biztosan nem lesznek soha unalmasak a dolgok.

Amikor bejött a képbe Blake, a suli legújabb pasija, azt hittem majd itt is elkanyarodunk egy teljesen felesleges szerelmi háromszög irányába. szerencsére a küzdelem kifejezetten egyenlőtlen volt, mert ugyan mégis ki rúghatna labdába Deamon mellett. Ezt Katy is látja, és az érzelmek helyett a józan ész és a normálishoz való ragaszkodása űzi. Na meg, hogy idegesítse Deamont. Persze sikeresen és így a harmadik pasi inkább vicces szituációk forrása, mint aggasztó fejlemény.


Olyannyira jól szórakoztam a luxenek második könyvén, hogy kedvem támadt a befejezés után újra nekiállni, pedig akkor már hajnal volt, mire egy szuszra kiolvastam. Még jobb lenne, ha a harmadik részt is a kezemben tarthatnám már, mert a befejezés nagy izgalmakat ígér.

Summa: IMÁDOM!


Book trailer




Nyereményjáték

Mi csilloghatna szebben, mint Daemon csodás zöld szeme? Hát a lányok legjobb barátja… a drágakő! Az Ónix blogtunéban résztvevő blogokon mindenhol elrejtettünk egy drágakövet, amelyet ha felismertek be kell írnotok az adott napi Rafflecopter sorba és már részt is vesztek a nyereményjátékon, amelyben 3 példányt sorsolunk ki a könyvből a zöld szemű idegen főszereplésével!
a Rafflecopter giveaway

Blogturné menete:
12/11 Dreamworld - Kedvcsináló idézetek
12/12 MFKata gondolatai
12/13 Angelika blogja - Playlist
12/14 Kristina blogja
12/15 Nem harap a... - Interjú
12/16 Deszy könyvajánlója
12/17 Insane Life - Fanart
12/27 Kelly & Lupi olvas - Pepe
 
Back To Top