Mi lehet a legrosszabb sors, ami egy tündérmese szereplőjét érheti? Természetesen az, ha nincs boldog befejezése. És hol nincs mindig hepiend? Nálunk, a való világban. Ezzel szembesülnek a Once upon a time szereplői is, mikor a gonosz királynő elhatározza, hogy csakazértse engedi meg, hogy a herceg és a szerelme élvezhessék a boldogságukat, ezért szörnyű átkot bocsát rájuk és egy borzalmas helyre száműzi az egész mesevilágot (ez a hely Storybrook, Maine) és mindenkitől elveszi a boldog véget.A mese szereplőivel tehát a való világban találkozhatunk újra, de ők már a hétköznapi polgárok életét élik az emlékeik nélkül, egy olyan városban, ahol megállt az idő. Az egyetlen, aki tudja mi történt velük, az a gonosz királynő, aki ennek megfelelően átvette az irányítást a város felett, annak teljhatalmú polgármestere lett.
Persze, mint minden varázslatban itt is van kiskapu. Egy valaki törheti csak meg az átkot, Hófehérke és a herceg (később a neve is kiderül, mert igen, a hercegnek van neve is) lánya, aki szintén semmit se sejt a tündérmesebeli életéről, sőt a való világbeliről se sokat, tekintve, hogy árvaként nőtt fel. Naná, mert a szülei éppen egy világ számára nem létező városban tengetik a napjaikat örökké fiatalon. Nem is akadt volna sose a nyomukra, ha nem jelenik meg az ajtajában egy fiú egy könyvvel, aki állítása szerint az ő születésekor örökbe adott gyermeke. Aki véletlenül éppen a gonosz királynő/gonosz polgármester nevelt fia. Bonyolult? Annyira nem, a történetet elég szépen bontják ki az írók, néhol a mesevilágban, néhol a való világban kalandozva tudhatunk meg egyre többet a szereplőkről.
Először féltem egy kicsit, hogy a mesevilágban játszódó történet túlságosan gyermeteg és diznis lesz, de mint kiderül ott sem fekete és fehér minden. A karakterekben és a sztoriban is több van, mint elsőre gondolnánk. Nekem különösen tetszett a meseszereplők átültetése a való világban, ahol ugyan senki sem emlékszik semmire korábbi énjéből, de valahogy mégis emlékeztetnek egykori önmagukra apróságok miatt. Szóval okosan és nem túl szájbarágósan oldották meg az átmenetet a két világ között, ami talán nem is különbözik annyira.
A sorozatot egyértelműen a női főszereplők viszik a hátukon, akik szerintem mind hitelesek. A Dr. House-ból ismert Jennifer Morrison szerethetően alakítja Hófehérke (a bájos Ginnifer Goodwin kelti életre) és a herceg gyermekét, aki a soha nem ismert gyermeke iránti szeretetből marad a városban, hogy fényt derítsen a rejtélyre. Lana Parilla pedig kitűnő gonosz királynő, nagyon élvezhetően utálhatóak a mesterkedései.
Engem elvarázsolt a sorozat, de azért kíváncsi leszek, hogy hogyan töltenek ki 22 epizódot. Bár a Lost írói biztos megoldják.
Once upon a time
Vasárnap 8/7 C
ABC
TRAILER:
Megjegyzés küldése