FRISS

2013. február 27.

Tündérkrónikák Újraolvasás - Új Nap Virrad

ÉÉÉs a végére értünk. Persze ez nem búcsú, de aki részt vett velünk az Első Hivatalos Tündérkrónikák Újraolvasáson, az mostanra ár a végére kellett érjen a sorozatnak... ismét. Persze az esemény nem kizáró jellegű, Tündérkrónikákat ettől függetlenül lehet és ajánlatos is olvasni. 

Na de azért azoknak, akiket még nem győztünk meg, álljon itt egy két idézet az utolsó kötetből. A kedvenceim:









Mac filozófiája
Nincs semmi, amivel ne tudnék együtt élni. Csak olyanok, amik nélkül nem vagyok hajlandó.

Barrons Dani szemszögéből

Hatalmas arzenálja van rosszalló pillantásokból és elégedetlen, gúnyos mosolyokból; a szemtelen vigyor és pökhendi dicsekvés minden létező árnyalatát ismeri, és gyanítom, hogy ötévesen tökéletesítette a Halál Pillantását. 
Mac nyugodt pillanatai

 Nincs mindig káosz körülöttem. – Például mikor nincs? – Például amikor… – Gondolkodtam egy percig. – Egyedül vagyok. – mondtam végül bosszúsan. – Vagy alszom.

Fever mindennapok

– A négy kelta druida magával hozta a feleségét és a gyerekeit. Úgy szaporodnak, mintha személyes küldetésük lenne benépesíteni az országukat arra az esetre, ha valaki újra megtámadná, mintha bárkinek is kellene az az átkozott hely. Többtucatnyian voltak. Mindenhol. Teljes káosz uralkodott. – Ryodant biztos az őrületbe kergetik. – Az ajkamba kellett harapnom, hogy ne nevessek fel. Barrons egyenesen rémültnek hangzott. – Az egyik gyerek követett minket, amikor a királynőhöz mentünk. Azt akarta, hogy Ryodan javítsa meg neki a játékát vagy mit. – És megtette? – Teljesen kikelt magából, mert a gyerek nem fogta be a száját, és letépte a fejét. – A gyereknek? – kérdeztem levegő után kapkodva. Barrons úgy nézett rám, mintha megőrültem volna. – A medvének. Kezdett lemerülni benne az elem, és újra meg újra ugyanazt a hangfájlt játszotta. Csak így lehetett elhallgattatni. – Vagy ha új elemet tesznek bele. – A gyerek hevesen óbégatott. Egy seregnyi Keltar futott oda hozzánk. Nem tudtam elég gyorsan elmenekülni.


Hát igen...

Imádom a könyveket, a véremben vannak.

A Barrons-hit

E három szó – „törékenység”, „halandóság” és „Barrons” – ugyanabban a gondolatmenetben éppolyan istenkáromlásnak tűnik, mint végigmasírozni a Vatikánon, és fejjel lefelé fordított kereszteket szögezni a falakra.

És a legkedvencebb... 

– Te Mac vagy – mondja –, én pedig Jericho. És semmi más nem számít. Soha nem is fog. Olyan helyen létezel, amely számomra minden szabályon túl van. Érted? Értettem. Jericho Barrons épp most mondta, hogy szeret. 

Nagy öröm volt olvasni a visszajelzéseiteket a molyon és a Facebookon is. Csodás, hogy sikerült ennyi új Moning rajongót szerezni és szinte mindegyikőtök, aki csatlakozott arról nyilatkozott, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, hogy belevetette magát Mac életébe! 

Valljuk be, ez egyszer kevés is!

*** 

És persze jó hír a régi és az új Moning fanoknak, hogy ez az év az írónő éve lesz a Cor Leonis Kiadónál. Mert nem csakhogy a már sokszor beharangozott ICED jön magyarul, de még idén olvashatjuk a szexi skótok történeteit is! 

Jönnek a Hegyvidékiek!

Hamarosan!

2013. február 25.

A pesti vámpír



Kisebb zavar alakult ki bennem a Vérgróf elolvasása után. A fülszöveg ugyanis egy klasszikus vámpírtörténetetet sugallt a századforduló környéki Budapestre helyezve, de aztán meglepett egy társadalmi körképpel, amiben igen kevés vérszvó bukkant fel, viszont annál élvezhetőbb volt. Én vámpírregényként kezdtem el olvasni, de örülök, hogy nem az volt.

Szóval nem próbálom úgy összefoglalni a történetet, ahogy azt a fülszöveg teszi, mert akkor azt az érzést keltem, hogy ez egy vámpírvadászos sztori. Pedig nem az. Sokrétű és sok szempontú cselekménye változatos életkörülmények között élő pesti embereket mutat be, akik mind inkább a kulturálisan pezsgő fővárosi éjszaka sötét oldalához húznak. Budapest irodalmi fénykorának tartott időszak sem mentes a mocsoktól, ahogy ezt Sára az örömlány, Mihucz nyomozó, Szállási Titusz feltörekvő író és újságíró valamint a színházi kedvencből elitprotistivá traszformálódó Etelka élete is bemutatja. A meghökkentő és titkoktól, szennytől terhes történetek természetesen valahol összefolynak, és ezeknek a közös nevezője a pesti gyilkosságsorozat lesz, de az időben eltolt életmesék olvasása közben ez nem is lényeges. Csak belemerülsz és el is felejted, hogy itt kellene lennie valahol egy vérszívónak is.

A könyv igazi ereje a hangulata. Az, hogy a füstös kávéházak között járva olyan ikonikus irodalmi alakokkal bonyolódunk párbeszédbe, mint Molnár Ferenc vagy Ady Endre, vagy hogy a történetek az Andrássy útra és a Vígszínházba is betekintést engednek. Megmondom őszintén (és a szépirodalom hívei itt most meg fognak kövezni), de az 1910-es időelhelyezés alapján én egy kicsit féltem, hogy egy dohszagú, középiskolás kötelező olvasmányos regényt fogok majd a kezembe. De ellenkezőleg, itt szabályosan odakívánkoztam az élénk éjszakai életbe. A Vérgróf nagyon jól visszaadja a Budapest fénykorának feelingjét és életérzését, és csodálatosan beleépíti a cselekményt és a saját figuráit a kor hatásos díszletei közé.

No de a vámpírokról. Igaz, bizonyos értelemben nem szokványos vámpírsztoriról beszélünk, hiszen, mint mondtam a véres nyomozás majdhogynem elenyésző a szereplők bemutatása mellett, de a vámpírábrázolás valóban hagyományosnak mondható. A gróf megjelenése, mint például a megnyúlt ujjak, sápadtság, koporsó, stb. az olyan klasszikusokat idézi, mint a Bram Stoker-i Drakula, a Nosferatu, vagy a John Polidori-féle vámpír, amit egyébként az író fordított magyarra, talán nem is csoda, ha ilyen hatást tett rá a figura. Bizonyos értelemben a gróf egy tipikus ősöreg és bölcs vérszívó karakternek számít, de Benedek Szabolcs hozzá tudott tenni annyi személyiséget és plusz történelmet, hogy mégsem lesz sablonos.

Nem nagyon tudnám behatárolni a könyv műfaját, de nem nevezhető sem horrornak, sem fantasynek, sem kriminek, noha mindből van benne egy cseppnyi. Néha feltűnnek ezek a műfajok, máskor teljesen elvesztjük őket a korrajz és karakterkibontás mellett. Akárcsak az időérzékünket  hiszen a fel nem dátumozott fejezetek néha igen távol esnek a fő cselekményszáltól. Igazából azt kell mondjam tényleges cselekményből igencsak hiány van, de ez addig fel sem tűnik, amíg a végén el nem kezdenek peregni egy kicsit a dolgok. A végén persze összefutnak a szálak, de a történet közel sem záródik le. Van befejezésünk, de érezhető, hogy csak most kezdődik az igazi kaland.

Noha az író saját bevallása szerint is a vámpír csak úgy belekerült a történetébe, ettől függetlenül a folytatás sokkal inkább vámpírlegenda-központúnak tűnik, hiszen a helyszín is a folklór központja, Erdély. Én mindenképpen beszerzem a folytatást.


ÉRTÉKELÉS



Benedek Szabolcs: A Vérgróf
A Vérgróf Trilógia
Libri Kiadó
2012





2013. február 18.

Eleven testek filmélmény

Ha a paranormális szórakoztató irodalom akármilyen ágának kedvelője közé vagy sorolható akkor igencsak csukott szemmel kellett járnod, hogy valahol ne ütközz bele a Warm Bodies valamelyik változatában. Ennek több oka is van. Először is a könyv világsikerre tett szert, amit most itthon március végén olvashatunk majd magyar nyelven. Másodszor is a film trailere nagyot ütött, és igazi megosztó téma lett. Egyesek azt vallották, hogy ez a film a Twilight utódja lesz, így nagy figyelmet kapott a vámpírrománc hagyta űrt kitölteni vágyó fiatalok között. Mellesleg megjegyzem, hogy mostanában divat minden YA könyv alapján készített filmet az Alkonyat-sagához hasonlítani, amit én mélységesen ellenzek. Na nem csak azért mert nem vagyok kifejezetten nagy barátja a csillogó vámpírok kalandjainak, hanem mert ezzel a kijelentéssel gyakorlatilag egy teljes irodalmi ágat egy kaptafára íródottnak nyilvánítanak, csak mert ugyanannak a célközönségnek szólnak. Hát nem.

Szóval minekutána kijelentettük, hogy miről nem szól a Warm Bodies, nézzük meg, hogy miről szól. Adott R. R zombi. Nemigen tud beszélni, menni is alig, de a fejében attól még zajlanak az események. Általában a filmek nagy százalékában zavar a narráció, mert annak a híve vagyok, hogyha már mozgóképet készítünk, akkor mondjuk el a mondanivalónkat színészi játékkal és képekkel, de itt kifejezetten jó és kell a fejbenbeszéd. Minthogy a lényeg ugye az volna, hogy R-nak mi játszódik le az agyában annak ellenére, hogy ezt javarészt nem tudja kifejezni. Na de elkanyarodtam. Tehát R poroszkálva és nyögdécselve tölti semmitmondó hétköznapjait egy reptéren a többi zombival, akik ki tudja miért lettek azok, de ez nem is lényeges. Eseménytelen és reménytelen oszlással töltött életüket csak néha egy-egy városi vadászat kavarja fel. Egy ilyen kajabeszerző túrán akad meg a szeme R-nak Julie-n, aki rögtön beindítja a rothadó szívét, és ketten olyan folyamatot indítanak el, ami végül kihatással lesz az egész zombi társadalomra.

Ezt a filmet nagyon sok helyen el lehetett volna rontani, de szerencsére nem sikerült. Az én legnagyobb félelmem az volt, hogy paródiát csinálnak belőle. Mivel az alapötlet már önmagában is nevetésre ingerel, csak egy kicsit kell ahhoz, hogy át ne billenjen az egész nevetségesbe. Az eleven testeket az mentette meg ettől, hogy nem vette komolyan magát és mert magán is nevetni. Hála az égnek, mert ha nagyon belemélyedtek volna a mögöttes mondanivalóba, akkor biztos átcsapott volna gagyiba. Így viszont maradt a lecsupaszított történet, kissé árnyaltabb és felhasználóbarátabb üzenettel és a hangsúlyosabb szerelmi történettel.

Ha már itt tartunk ez a másik pont, amit el lehetett volna szúrni. A nyáladzás. A könyvben ugyanis  természetesen jelen volt a lamúr, hiszen ez lett a változás katalizátora, de nem volt közel sem olyan hangsúlyos mint a filmben. De ez végül is nem lett hátrány, mert a románc nem lett se vicces, se csöpögős, inkább kedves és esetlen ami nagyon jól ellensúlyozta az esetenkénti vérengzést.

Még egy félelmem volt, hogy R változását nagyon szájbarágósan fogják előadni. Ugyanis ez egy lassú és apróságokból felépített folyamat eredetileg, amit nagyon nehéz lett volna mozgóképen átadni. Szerencsére a film alkotói éltek azokkal az eszközökkel, amik a mozi sajátjai a papírral szemben és R visszaemberesedését sikerült csodásan visszaadni a maszkmesterek munkájával és a színészi játékkal. Az egyre artikuláltabban beszélő, koordináltabban mozgó és több arcmimikával rendelkező zombin ezekben lehetett megfigyelni az átalakulást.

És ha már a színészi játéknál tartunk... Remek. Nicholas Hoult maga R. Oké, lehet, hogy csak azért mondom, mert korábban láttam a trailert, minthogy elolvastam volna a könyvet, de számomra ő testesítette meg a kedvenc zombimat. Tökéletesen visszaadta  R esetlenségét, szerénységét és időnkénti brutalitását. A zombijárása és az ijedt és zavart arckifejezései pont olyanok voltak amit a könyv alapján elképzeltem neki. Hát a Julie-t alakító Teresa Palmer inkább az "olyan, ni" kategóriában marad, de hát szép, meg tőle nem is kért többet a szerepe.

Persze azért a vászonra adaptálás megkívánt néhány hozzáadott részt is, de ezeknek csak örülni lehet. A könyv végén nekem például nagyon hiányérzetem volt, amiért Marion olyan gyorsan és hiretelen fejezte be. A film pergősebben és nagyszabásúbban záródik, úgyhogy ez pozitív adalék. Na és persze a *spoiler alert* ... csók. A csók az azért kellett szerintem, noha a könyvben nem hiányzott, itt igazán illett. És nem undi, mielőtt fanyalognátok a zombi csók miatt. Addigra már egész egyben van a gyerek... mondjuk... :) És ami mindenképpen kiemelendő, hogy a történet lezárul. Kellemes befejezettség érzéssel állhatunk fel a székünkből, nincs hónapokig várakozás a folytatásra. Ez ennyi és ez elég is!

Szóval a kétkedőknek üzenem, hogy az Eleven Testek azokat is meg fogja győzni, akik a zombit, mint barátságos és közkedvelt figurát már túl soknak érzik. A zombi az új vámpír!

Értékelés:
10/10

IMDB: 
7,4/10

Amerikai premier: 2013. Február 1.
Magyar premier: 2013. Április 10.

TRAILER:

2013. február 16.

És a győztes pedig..

Kedves Nyomozók!

Tudom, hogy ezt a kis bevezetőt mindenki el fogja pörgetni, mert arra vagytok kíváncsiak, hogy ki nyert. De ha utána mégis elolvasnátok akkor megragadnám az alkalmat, hogy megköszönjem mindenkinek a kedves szavakat és a lelkes játékot! A szívemet melengette, hogy milyen sok könyvszerető van köztetek, akik a játék izgalmáért vettetek részt és megírtátok nekem, hogy mennyire élveztétek a nyomozásokat. Hát én még jobban élveztem, hogy kiagyalhattam nektek, és igyekszem majd megismételni egy hasonlóan remek könyvért.

Egy pár szót még akkor a részvételi statisztikákról... Összesen 69-en vettetek részt a játékban ebből összesen 3 (!) férfiember akadt! Minden kérdésre helyes választ azonban csak 34 esetben tudtam elfogadni. Ha kicsit kicsúsztatok a határidőből, az még belefért, mert nem mindenkinek jelent meg az utolsó kérdés időben, hogy miért nem az számomra rejtély (igen, ez szóvicc volt...). No de a technika ördöge mindenhol ott van, aki estig elküldte a pótlást azt még elfogadtam. Azonban ha a könyvet elvétettétek, ott nem lehettem kegyes a többiek miatt, akik mindet jól kinyomozták. Szerintem ez így fair. Természetesen, ha lemaradt a szerző, mikor azt nem kérdeztem, az nem volt baj.

A helyes megfejtések pedig a következők voltak:
1. Bram Stoker: Dracula gróf válogatott rémtettei - (Drakula Gróf is elfogadható)
2. Jane Austen: Értelem és érzelem
3. Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
4. J. K. Rowling: Harry Potter sorozat
5. J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura - A gyűrű szövetsége
6. Stephen King
7. George R. R. Martin: Sárkányok tánca
8. Karen Marie Moning: Új nap virrad
9. Időutazás
10. Joanne Fluke: Pikáns meglepetés és gyilkosság
11. Kami Garcia - Margaret Stohl: Beautiful Creatures – Lenyűgöző teremtmények
12. Finn McMiller


No de akkor a lényegre! Random.org segítségével kihúztam a szerencsést, aki 
Jasper Fforde "A Jane Eyre eset" 
című könyvét kapja a Cor Leonis Kiadó felajánlásából:

Pásztor Katalin

Gratulálok!




Katalinnak megvan az e-mail címe, egyeztetni fogunk a könyv átvételéről.


De mint mondtam kaptam a könyv mellé 10 db vidám könyvjelzőt is, amit kis házi készítésű könyvjelzőkkel is megtoldva szintén elküldenék pár lelkes detektívnek. Őket is Random.org segítségével sorsoltam ki. Ők pedig:

Magnolia Moly
Papp Réka
Kárász Marianna 
Rafael Anita
Élő Andrea 
Balogh Bernadett
Dénes Attila 
Gyulai Eszter
Kovács Edina
Orbán Lászlóné

Lányok fiúk, küldjétek el a postacímeteket a nemharapablog@outlook.com e-mail címre és jövő héten megy a kis csomag!

Még egyszer köszönöm nektek a játékot és a kiadónak a könyvet!
 Csodás élmény volt veletek nyomozni!

2013. február 14.

12. rejtély - Nyomozzatok könyvekben könyvért!


És elérkeztünk a végéhez!

A játékleírásban találod meg a részletes szabályokat! --> Vissza a játékleíráshoz

Ez is eljött! Már az utolsó kérdésnél vagyunk és ez alkalomból vettem magamnak a bátorságot  hogy egy olyan könyvet (oké, e-novellát) adjak fealadványként, ami ugyan nem világirodalmi jelentőségű, de nekem különösen közel áll a szívemhez... mert a sajátom. :) No de természetesen ez nem jár vásárlási kötelezettséggel, még csak el sem kell olvasni, itt a blogon kell csak egy kicsit kutakodni.

Mi a lenti nyomokon felfedett novellában a főszereplő nyomozó neve?

Köszönöm, hogy velem játszottatok, remélem élveztétek a feladványokat! Számomra csodálatosan nagy öröm volt, hogy ilyen lelkesen és kitartóan érkeztek a válaszok, és láttam, hogy nem csak a nyereményért,  de a könyvek és a játék öröméért vesztek részt. Nagyszerűek vagytok!

Még egy kicsit izgulhattok a sorsolásig!

A válaszokat csak a lenti e-mail címen fogadom el, kérlek csak egyszer válaszoljatok, felesleges többször, mert nem jelent nagyobb esélyt. Légyszi ne áruljátok el a megfejtést kommentben sem, ne rontsuk el mások szórakozását. Köszönöm.







***

Ha nem találod a választ nézz körül a felső menüsávban... :)

***

A válaszokat a nemharapablog@outlook.com címre küldjétek 
12. rejtély 
megjelöléssel és a nevetekkel!

Ne feledjétek, a beküldési határidő minden kérdésre 
február 15-e éjfél
Addig minden kérdésre be kell érkeznie a jó válasznak, csak így tudtok részt venni a sorsolásban! A válaszokat egyben, egy 
e-mailben is beküldhetitek!

2013. február 13.

Mérgek kicsiny könyve

A Méregnaplókat ugyan már régóta kinéztem magamnak, de a legutóbbi könyvtári utam során teljesen véletlenül, az utolsó pillanatban bukkantam rá a friss visszaérkezések között. Visszarohantam és kivettem, úgyhogy mondhatom, hogy sorsszerű volt a találkozásunk. És felemelő. A Méregnaplók egy különös és eddig számomra felfedezetlen világba kalauzol el, ami lényegében nem is esik messze a mindennapi valóságunktól.

A történet egy nem kifejezetten definiált, de a néhol elejtett történelmi utalások alapján a késő 18. századra tehető Angliában játszódik ahol a tizenhat éves Jessamine Luxton tölti dolgos ámde sokszor magányos hétköznapjait gyógyszerész édesapja mellett. A lány tizenéves korára már mindent tud a növényekről, amit csak tudni érdemes. Kivéve azokról, amiket apja elzárva tart a titokzatos Méregkertben, ami Jessamine számára tiltott terület. Apa és lánya életét egy nap egy furcsa és meglepően nagy botanikai tudással rendelkező fiú érkezése kavarja fel. Gyom látszólag minden előképzettség nélkül ismeri minden növény hatását. Apa és lánya ki akarják deríteni a titkát, ám mindketten más okból.

Maryrose Wood tudomásom szerint nem rendelkezik különösebb növénytani múlttal, tehát különösnek tartottam, hogy valaki, aki úgymond laikus a témában össze tud hozni egy olyan könyvet, amiben gyakorlatilag minden a növényekről szól. De komolyan mondom, minden. Nem tudunk elmenni két mondatot anélkül, hogy ne főznének egy teát, nem mennénk el egy gondosan rendezett ágyás mellett, vagy ne használnánk fel az egyik növényt egy hasonlatunkban. Félreértés ne essék, ezeket nem kritikai felhanggal mondom, inkább csodálattal. Számomra abszolút érdekes volt minden információ, amit megtudtam, és meglepő módon nem volt túl sok  a botanikai agytágítás sem, csak arra utalnék, hogy régen, vagy talán soha nem találkoztam olyan könyvvel amiben ennyire erős és meghatározó lett volna egy téma. A növények adták a hátteret, a történetet és ők alakították a szereplők karakterét is. Ezek után garantáltan más szemmel fogsz végigmenni a nagyi veteményese meg virágágyásai között! Noha meg voltam elégedve a könyv kivitelezésével külcsínileg, de az igazán ütős az lett volna, ha ezt amolyan ízig-vérig füveskönyv alakban, illusztrálva olvashatta volna az ember. Na arra mondanám, hogy a holisztikus hangulatteremtés magasiskolája!

Egyébként ilyen verzió nagyjából van is, létezik illusztrált kiadás Gyom naplójából (amire én nagyon kíváncsi vagyok). Ennek a kötetnek a szerzője pedig nem más mint az a Jane Northumberland, akire a könyv is hivatkozik, mint ötletadóra. Megvallom, jómagam azt gondoltam, hogy a hölgy egy 18. századi dáma lehetett, de kiderült, hogy egy ma is élő hercegnéről van szó, akinek kitüntető érdeklődése a mérgező növények iránt szülte az Méregnaplók alapötletét. A vele való találkozások adtak alkalmat arra az írónőnek, hogy megismerhesse a növényeket és megírhassa a könyvet. A Méregkert is létező hely egyébiránt, az Alnwick Gardenben van, természetesen a méregrajongó hercegné gondozásában. 

Tehát minden amit eddig leírtam, a hangulat, az alapötlet, a nagy háttértudás a hercegnét dicséri  de nézzük, hogy mit rakott hozzá maga Maryrose Wood. Kétségkívül a karaktereket, és a sztorit, de ezek közül egy sem olyan kiemelkedő, mint az eddigiek. A két tinédzser főszereplő tipikus fiatal szerelmes módra viselkedik, és mindketten egy kicsit laposak, ez mondjuk inkább a különleges képességekkel rendelkező Gyom estében kiábrándító egy kicsit. De ahogy az szokott lenni két magányos szív egymásra talál a közös érdeklődés mentén. Nem mondom, hogy émelyítő, mert inkább kedves, de a nagy szerelem számomra nem jött át, ahogy azt szokták mondani. Az apán kívül több karakter nincs is nagyon a könyvben (kivéve egyet, akiről nem szólhatok, mert lelőném a végét, de nekem ő volt a kedvencem...) Na ez most elég titokzatos lett? Lényeg a lényeg, nem a szereplők fogtak meg.
A cselekményről pedig annyit, hogy a meglepően rövid oldalszám ellenére én teljesnek és kielégítőnek éreztem a történetet, noha azért lehetett sejteni a sztori általános irányát. A végén azért megleptek, mert a mágikus realizmusból azért keményen elfordultunk egy olyan irányba, ami inkább a mágikus felé döntötte a mérleg nyelvét. De azért itt is megmaradtunk a műfaj sajátosságainál, például a népmesei elemeknél, teszem azt a három próbánál. Na de erről sem szólhatok, tessék elolvasni. Nem fog sokáig tartani, mert egyrészt mint mondtam rövid, másrészt pedig olvastatja magát.

Most, hogy így hozzáragadt a kezem ehhez a könyvhöz mindenképpen nyitva tartom a szemem, hogy elolvashassam a második kötetet is, az Éjmélyt, ha nem is a szereplők sorsa miatti aggodalmamban, hanem inkább abbéli kíváncsiságomban, hogy milyen csodálatos kertekbe és fantasztikus növények közé kalauzol el majd engem az írónő.


ÉRTÉKELÉS:



Maryrose Wood (Northumberland hercegnőjének ötlete nyomán): Méregnaplók 
(The Poison Diaries)
Méregnaplók sorozat
2010

11. rejtély - Nyomozzatok könyvekben könyvért!


Ez már az utolsó előtti! :)

A játékleírásban találod meg a részletes szabályokat! --> Vissza a játékleíráshoz

Ma egy kis nyelvlecke lesz a feladvány. A Mesterdetektív fokozatban könyvcímeket fogtok olvasni. Az összes egy könyvhöz tartozik, ami különböző országokban ilyen címen jelent meg. A Tanonc fokozatban a más országokbeli borítókat láthatjátok!

Melyik könyv idegen nyelvű címei ezek?

A válaszokat csak a lenti e-mail címen fogadom el, kérlek csak egyszer válaszoljatok, felesleges többször, mert nem jelent nagyobb esélyt. Légyszi ne áruljátok el a megfejtést kommentben sem, ne rontsuk el mások szórakozását. Köszönöm.



Betoverd 
16 Lunes 
La Sedicesima Luna 
Όμορφα Πλάσματα 
Dezesseis Luas 
Прелестни създания 
Piękne istoty
Hermosas Criaturas



***


***

A válaszokat a nemharapablog@outlook.com címre küldjétek 
11. rejtély 
megjelöléssel és a nevetekkel!

2013. február 12.

10. rejtély - Nyomozz könyvekben könyvért!


A tízes számú.

A játékleírásban találod meg a részletes szabályokat! --> Vissza a játékleíráshoz

Ma nagyon fincsi rejtvényt hoztam nektek. Recepteket fogtok olvasni. Ki kell találni, hogy melyik könyvből származnak. (Ugyanabból persze, de ha kitaláltátok Mesterdetektív fokozatban ezúttal szerintem érdemes megnézni a Tanoncot is, mert az is nagyon finom! :) És persze ki is lehet próbálni őket. Bon appétit!

Melyik könyvből származnak a receptek?

A válaszokat csak a lenti e-mail címen fogadom el, kérlek csak egyszer válaszoljatok, felesleges többször, mert nem jelent nagyobb esélyt. Légyszi ne áruljátok el a megfejtést kommentben sem, ne rontsuk el mások szórakozását. Köszönöm.


Fahéjas csemege

Hozzávalók 36 darabhoz:
10 dkg olvasztott vaj
20 dkg barnacukor
10 dkg kristálycukor
2 felvert tojás (csak villával verd fel)
2 teáskanál vaníliaaroma
1 teáskanál fahéj
1 teáskanál szódabikarbóna
1 teáskanál borkősav-por (alapvetően fontos!)
1 teáskanál só
30 dkg fehérliszt (nem átszitált)

Tésztagolyó bevonathoz:
5dkg cukor
1 teáskanál fahéj

Olvaszd meg a vajat, add hozzá a cukrot és keverd össze. Amíg felvered a tojásokat, hagyd szobahőmérsékleten, majd keverd hozzá a tojásokat is. Adagold hozzá a vaníliát, a fahéjat, a szódabikarbónát, a borkősav-port és a sót. Jó alaposan keverd össze. Részletekben szórd bele a lisztet, és minden adag liszt után keverd a tésztát.

Kézzel formálj belőle dió nagyságú golyókat. (Ha a tészta túlságosan ragadós, tedd be egy órára a hűtőbe.) 

Keverd össze a cukrot és a fahéjat egy kis tálban, forgasd meg benne a tésztagolyókat. Kizsírozott sütőlapra egymástól 7-8 cm távolságra tedd, lisztezett fakanállal lapítsd le a golyókat. 

Előmelegített sütőben 165 fokon süsd 10-15 percig. (Egy kicsit aranyszínűnek kell lenniük a széleken.) 2 percig hagyd a sütőlapon hűlni, majd tedd sütőrácsra és azon hagyd kihűlni.

(Lisa nagyon szereti ezt a süteményt - volt alkalom, amikor legalább egy fél tucatot megevett egy ültében.)



***
Pikáns meglepetés

Hozzávalók: 
Készen kapható gyümölcstorta alap

Töltelékhez:
3 tojás
4 tojás sárgája (a fehérjéket tedd keverőtálba, hadd melegedjenek fel szobahőmérsékletűre, a sült tojáshabhoz kellenek)
10 dkg kristályukor
1 dl víz
2 evőkannál ételkeményítő
1 lime kifacsart leve 
2 citrom kifacsart leve
1-2 teáskanál citromhéj
1 evőkanál vaj

(Duplafalú vízmelegítővel nagyon könnyen elkészíthető ez a recept, de ha nagyon óvatos vagy és állandóan kevered, nem ég le, úgyhogy egy nyeles serpenyőben közepes lángon közvetlenül a tűzhelyen is megcsinálhatod a citromos tölteléket.)
Tegyél vizet egy duplafalú vízmelegítőbe és melegítsd, amíg forrni kezd.(Ne használj sok vizet, nem érheti el a duplafalú vízmelegítő tetejének az alját.) A tűzről levéve, a vízmelegítő tetejében verd fel az egész tojásokat és a tojások sárgáját. Öntsd hozzá a vizet, valamint az összekevert lime- és citromlevet. Egy tálkában alaposan keverd össze a cukrot a keményítővel. Add hozzá a vízmelegítő tetejében lévő tojásos keverékhez és jól kavard össze. 

Tedd vissza a vízmelegítő tetejét a lobogó vízre, és gyakran keverd meg, amíg a citromos pitetöltelék be nem sűrűsödik. Add hozzá a citromhéjat, meg a vajat, és alaposan keverd össze. Hagyd hűlni a tölteléket, amíg elkészíted a tojáshabot. 

Tojáshab (sokkal könnyebb elektromos habverővel)
4 tojásfehérje
1/2 teáskanál borkősav-por
168 teáskanál só
3 dkg kristálycukor

Add a borkősavat meg a sót a tojásfehérjéhez,és alaposan keverd össze. Verd fel félkeményre, akkor szórd bele a cukrot. Amikor már teljesen kemény a tojáshab, döntsd meg a keverőtálat. Ha a tojásfehérje nem csúszik le az az oldalán, akkor elkészült. 

Tedd a töltetélet a kész tortalapra, simítsd le egy gumilapáttal. Mosd el és töröld szárazra a lapátot. A tiszta gumilapát segítségével egyenletesen oszd el a tojáshabot a tölteléken, jól tapaszd hozzá a tészta széléhez. Mikor a tojáshab teljesen beborítja a formát, "vagdosd be" a habot a gumilapát sima oldalával. (Ha nem tapasztod oda a tészta széléhez a tojáshabot, sülés közben összehúzódik.) 

Előmelegített sütőben 175 fokon süsd 10-12 percig, amíg a hab aranybarna színt kap. 

Vedd ki a sütőből, tortarácson hagyd szobahőmérsékletűre lehűlni, majd tetszés szerint rakd hűtőszekrénybe. Ez a sütemény szobahőmérsékeltű és hűtött változatban is fogyasztható.

(amikor felvágod a sütit, mártsd a kést hideg vízbe, hogy ne ragadjon hozzá a sült tojáshabhoz.)

(Ez Lisa kedvenc pitéje - imádja a lime-lé ízét.)

***

A válaszokat a nemharapablog@outlook.com címre küldjétek 
10. rejtély 
megjelöléssel és a nevetekkel!

2013. február 11.

9. rejtély - Nyomozzatok könyvekben könyvért!


Kilenc! Lassan visszaszámolunk!

A játékleírásban találod meg a részletes szabályokat! --> Vissza a játékleíráshoz

Ma is a közös nevezőt keressük. Könyvek borítóját fogjátok látni mind a két fokozatban.

Mi a közös bennük?

A válaszokat csak a lenti e-mail címen fogadom el, kérlek csak egyszer válaszoljatok, felesleges többször, mert nem jelent nagyobb esélyt. Légyszi ne áruljátok el a megfejtést kommentben sem, ne rontsuk el mások szórakozását. Köszönöm.






***
 Link a Tanonc borítókhoz: http://nemharapa.blogspot.hu/p/blog-page_10.html

***

A válaszokat a nemharapablog@outlook.com címre küldjétek 
9. rejtély 
megjelöléssel és a nevetekkel!

2013. február 10.

8. rejtély - Nyomozzatok könyvekben könyvért!


A nyolcadik rejtvénynél tartunk!

A játékleírásban találod meg a részletes szabályokat! --> Vissza a játékleíráshoz

A mai rejtvény a klasszikus értelemben véve is rejtvény. Keresztrejtvény. :) Rendhagyó módon ma nincs külön Tanonc fokozat, mert ez gondolkodósabb így is, bár szerintem nem nehéz... :)
A függőleges sorokat kitöltve a lenti leírások alapján megkapjátok a vízszintesen kijelölt sorban egy könyv címét. Ez a megoldás.

Melyik könyv rejtőzik a keresztrejtvényben?

A válaszokat csak a lenti e-mail címen fogadom el, kérlek csak egyszer válaszoljatok, felesleges többször, mert nem jelent nagyobb esélyt. Légyszi ne áruljátok el a megfejtést kommentben sem, ne rontsuk el mások szórakozását. Köszönöm.








A válaszokat a nemharapablog@outlook.com címre küldjétek 
8. rejtély 
megjelöléssel és a nevetekkel!

2013. február 9.

7. rejtély - Nyomozzatok könyvekben könyvért!

Heten, mit a gonoszok... :)

A játékleírásban találod meg a részletes szabályokat! --> Vissza a játékleíráshoz

A mai napi adagban egy könyvet tartok a kezemben, amit találomra felcsapok valahol aztán rábökök egy mondatra. Az így véletlenszerűen kiválasztott idézeteket találjátok itt. A nehezebbeket a Mesterdetektív alatt, az egyértelműbbeket a Tanonc alatt, persze rejtve.

Melyik könyvből származnak a véletlen idézetek?

A válaszokat csak a lenti e-mail címen fogadom el, kérlek csak egyszer válaszoljatok, felesleges többször, mert nem jelent nagyobb esélyt. Légyszi ne áruljátok el a megfejtést kommentben sem, ne rontsuk el mások szórakozását. Köszönöm.



"Én csak a te sárkányaidat ismerem, varázskardot pedig még annyit se."

"Lidércekként bukkantak elő a viharból, nagy emberek apró lovakon, és még nagyobbá tették őket a vastag prémek, amit viseltek."

"Az istenek törpének temetettek. Muszáj egyúttal bolondnak is lenned? Oroszlánnak születtél, nem majomnak."



***
"Az óriások nem tudtak ellenállni nekik, sem a thennek, a jégfolyó klánjai, a szarulábúak, a szabad nép... és ahogy a napok rövidültek és az éjszakák egyre hidegebbé váltak, ők is mind erősebbek lesznek."

"A Részeges Tornya megdőlt, mintha össze akarna omlani, de így állt már félezer esztendeje."

"Wun Wun az Éjjeli Őrség vendége, akárcsak te."

***

A válaszokat a nemharapablog@outlook.com címre küldjétek 
7. rejtély 
megjelöléssel és a nevetekkel!

2013. február 8.

6. rejtély - Nyomozz könyvekben könyvért!


Félidőben vagyunk!

A játékleírásban találod meg a részletes szabályokat! --> Vissza a játékleíráshoz

A Mesterdetektív fokozatban karakterek neveit olvashatjátok, akiket ugyanaz az író keltett életre. A Tanonc fokozatban már könyvekkel együtt olvashatjátok őket, szóval az már nagyon nagy segítség! :)

Ki az író?

A válaszokat csak a lenti e-mail címen fogadom el, kérlek csak egyszer válaszoljatok, felesleges többször, mert nem jelent nagyobb esélyt. Légyszi ne áruljátok el a megfejtést kommentben sem, ne rontsuk el mások szórakozását. Köszönöm.




Carrie White
Dale Barbara
Arnie Cunningham 
Brett Camber
Leland Gaund 
Trisha McFarland
Johnny Smith


***

Carrie White – Carrie
Dale Barbara – A búra alatt
Arnie Cunningham – Christine
Brett Camber – Cujo
Leland Gaund – Hasznos Holmik
Trisha McFarland – Tom Gordon segíts!
Johnny Smith – A holtsáv


***

A válaszokat a nemharapablog@outlook.com címre küldjétek 
6. rejtély 
megjelöléssel és a nevetekkel!

2013. február 7.

5. rejtély - Nyomozz könyvekben könyvért!


Ötödik forduló

A játékleírásban találod meg a részletes szabályokat! --> Vissza a játékleíráshoz

Ma verselünk! Két verset olvashattok a két fokozatban, mindkettő ugyanabból a könyvből származik.

Melyik könyvben olvasható a vers?

A válaszokat csak a lenti e-mail címen fogadom el, kérlek csak egyszer válaszoljatok, felesleges többször, mert nem jelent nagyobb esélyt. Légyszi ne áruljátok el a megfejtést kommentben sem, ne rontsuk el mások szórakozását. Köszönöm.



"Van mi arany, bár nem fénylik,
van, ki vándor s hazaér;
régi erő nem enyészik,
fagyot kibír mély gyökér.
Lángját a tűz visszakapja,
árnyékból a fény kiszáll;
összeforr a törött szablya,
s koronás lesz a Király."

***
" Tünde király volt Gil-galad,
Országa széles és szabad.
A Tenger és a Hegy között,
de Gil-galad elköltözött. 

A lant még zengi hõs nevét,
Sisakját, kardját, seregét.
Ezüst pajzsát, mely csillogott,
Akár a fényes csillagok.

De ennek sok-sok éve már,
Elvágtatott a hõs király. 
A Fény kihunyt, nem ünnepel,
Mordor sötétje nyelte el."


***

A válaszokat a nemharapablog@outlook.com címre küldjétek 
5. rejtély 
megjelöléssel és a nevetekkel!
 
Back To Top