Eddig szerettem a svéd húsgolyót, a svéd bútorokat és a lazacot, de most már a misztikus YA a kedvencem a kék-sárga országból. Ezt neked IKEA!
Mindannyian tudjuk, hogy a skandináv krimiknek megvan a maga jellegzetesen borús és rideg hangulata, amibe akkor is beleborzongunk, ha éppenséggel a kandalló mellett ücsörögve olvasgatjuk őket. Nos, ez a borzongatóan mélabús és ridegen valóságos aura árad a Körből is, ami kivételesen egyedivé teszi a sorozat-gyártott amerikai társai körében. Félreértés ne essék, nem vagyok ellensége azoknak sem, de az amcsi diákok gimis problémái kábé úgy viszonyulnak az Engelforsbeli tinédzserek bajaihoz, mint ahogy Hello Kitty viszonyul Cujohoz.
Egyszóval Engelsforsban semmi sincs rendben. A sötét és hideg svédországbeli városka ad otthont féltucat egymás számára majdnem idegen lánynak, akikben talán csak annyi a közös, hogy egy gimibe járnak. De az egyik iskolatársuk halála, amelyet mindenki öngyilkosságnak vél, váratlan és különös módon kovácsolja össze őket, bár ez nekik egyáltalán nincs ínyükre. Egy homályos ősi prófécia szerint ők ugyanis egy mágikus kör tagjai, mind boszorkányok, akiknek a feladata, hogy megmentsék a városukat a pusztulástól.
De ez a banda, minden, csak nem hősies. Mind problémásak és sérültek, de pont ezért szeretnivalóak. A szerzőpáros brutális őszinteséggel mutatja be a szereplőin át a mai kor leginkább meghatározó problémáit. Van itt szó depresszióról és drogokról, kirekesztettségről és gyászról, önbizalomhiányról és szexuális bizonytalanságról. Most ismét összehasonlítás következik, az amerikai társakkal. Aki a jó öreg "begyömöszöltek a kukába", vagy "csúfoltak a sulibüfében" jellegű tinibánathoz szokott, annak a Kör talán egy kicsit nyers is lesz. Nekem mindenesetre kellemes felüdülés volt a melankólia, de azért itt szerintem jár a 16-os karika.
A szerzők |
Azt mondjuk el kell ismerni, hogy a könyv története nem valami pergős, de szerintem ez a lassú és mélyre tekintő cselekményvezetés kitűnően illett a Kör hangulatához. Félreértés ne essék ezzel nem azt mondom, hogy unalmas, csupán csak annyit, hogy aki akcióra és izgalmakra számít az csalódni fog, mert a Kör inkább szépen leandalít a székedről, mintsem lelök róla. És hosszú, jó hosszú, de az csak még több oldalnyi kellemes borúlátást tartogat. Negatívumként csak annyit tudok felsorakoztatni, hogy a nagy döbbenetek közül többet előre ki lehetett találni, de szerintem ez is volt a cél, mert az utalások néha teljesen egyértelműek voltak.
Azt kell mondjam, hogy annak ellenére, hogy a fő cselekményszál a boszorkányság és a prófécia, a misztikum szinte már mellékszálat képvisel és eltörpül a szereplők személyisége mögött. Legalábbis a könyv első felében. Aztán egy kicsit több mágiát tartogat, de szerintem a karakterek végig elnyomják a sztorit. De hát ne feledkezzünk meg róla, hogy a Kör csupán az Engelsfors-trilógia első kötete, most, hogy alaposan megismerhettük a boszorkányainkat a következő kötetben talán mélyebben beleáshatjuk magunkat a mágiába és az izgalmakba. Az első könyv pont elég nyitott kérdést hagyott hátra ahhoz, hogy ha a szereplőket valamiért nem szeretted meg eléggé ahhoz, hogy sírva könyörögj a visszatérésért Angyalzuhatagba, a válaszokért mindenképpen megveszed a második könyvet.
Ahogy tehát említettem a Kör egy trilógia bevezető kötete, de a Kör trilógia magyar rajongói oldaláról tudhatjuk, hogy a szerzőpáros a harmadik kötet után nyolc rövid illusztrált sztorival még kiegészíti az Engelsfors-sagát. Jól hangzik! A trilógia második része 2013 tavaszán érkezik magyarul!
Értékelés: 5/5
Értékelés: 5/5
Mats Strandberg - Sara B. Elfgren: a Kör
(Cirkeln)
Engelsfors-trilógia
2012
Megjegyzés küldése