Miss Austen és a másvilág

Az eddigi posztjaim és ízlésem kinyilvánítása után talán karakteridegennek tűnhet, ha bevallom, hogy az urban fantasy műfaján túl a másik szenvedélyem Jane Austen munkássága.  Azonban van néhány kellemes kapcsolódási pont, ahol a két kedvencemet együtt élvezhetem.

Kezdem rögtön azzal, hogy a romantikus kori Anglia irodalma sem nélkülözte a borzongatós műfajokat, sőt a 18. és 19. század fordulóján élte virágkorát az úgynevezett gótikus regény, ami a mai urban fantasy korabeli megfelelője volt, hiszen ötvözte a gótikus horror és a románc műfaját. Maga Jane Austen például A Klastrom titka című művében többször is említi Ann Radcliffe Udolpho titkai című alkotását, ami azidőtájt bestseller volt, noha olvasása nem feltételezett emelkedett ízlést.

Na de elég a rögtönzött irodalomtörténeti órából. A mai kor emberének már természetes a természetfeletti (már ami a könyvkínálatot illeti) és nem is csodálkozhatunk rajta, hogy valami olyan időtálló és híres, mint Jane Austen munkássága és a mai trend a paranormálisra bármilyen különbözőnek hat is, azért megtalálta a lehetőséget az összefonódásra.

Persze a legtöbb esetben ez a kapcsolat leginkább komikus. Gondolok itt azokra a paródia-regényekre, amik nagy százalékban megtartva Austen kisasszony eredeti szavait kiegészítik azokat teljesen oda nem illő horrorba illő jelenetekkel. Az első példa rögtön Seth Grahame-Smith magyarul is megjelent átdolgozása, a Büszkeség és Balítélet meg a zombik, ami komolytalannak tűnik ugyan, és az is, de a sikerét azért mutatja, hogy a könyvön és képregényen kívül filmet is készítenek belőle, méghozzá alighanem Natalie Portman szereplésével. A Bennett nővérek itt a férjkeresés megpróbáltatásain túl még a korabeli Angliát elárasztó zombikkal is meg kell küzdjenek. Hogy hogyan kerültek az élőhalottak Bath-ba és hogyan lett Elizabethből kegyetlen zombigyilkos, na erre a kérdésre az előzménykönyv fogja megadni a választ. A Lizzie lánykorával foglalkozó könyv immáron teljes mértékben saját agyszüleménye Steve Hockensmithnek, és a rövid Pride and Prejudice and Zombies: Dawn of the Dreadfuls címet viseli, egyelőre csak angolul.

De ez még nem minden. Olvasható még az Értelem és Érzelem horrorverziója is egy harmadik író átdolgozásában (Ben H. Winters), ahol a Dashwood nővérek életébe keverednek bele a víziszörnyek. A téma még nem kimerített, van még néhány Jane Austen alkotás. Komolyan gondolkodom rajta, hogy saját kezűleg írom meg a Mansfield Park vámpírjai, A Klastrom tündéri titkai vagy a Meggyőző érvek vérfarkasoknak című installációkat.

A bizarr párosításokat azért még mindig lehet fokozni, régebben arról is hírt lehetett kapni, hogy Elton John produkciós cége is elő akarta újra venni a B&B-et, ezúttal Pride and Predator címen, és igen, jó a tipp, ezúttal egy infralátású űrlény borzolná az érzékeny lelkű kisasszonyok lelkét a vidéken. Remélem azért ez csak vicc, mondjuk ez 2009-es ötlet, és azóta nem történt előrelépés az ügyben.

Van azért ennél kevésbé elrugaszkodott, de azért még misztikus elemekkel gazdagított Austen adaptáció is. A Lost in Austen című sorozat egy Büszkeség és Balítélet rajongó lány köré épül, aki valami nem tisztázott, ámde mágikus oknál fogva helyet cserél kedvenc főhősnőjével, Elizabeth Bennettel, és ezután az ő világában kénytelen élni a mindennapjait rendesen felborítva ezzel a szereplők életét és a történet folyását. A minisorozat elég kedves mix, kreatív módon bonyolítja meg a már ismerős cselekményt. Állítólag valaha magyarul is látható volt a közszolgálati csatornákon, de erről én lemaradtam. Aki szereti a klasszikus sztorit, de már unja a könyvhű adaptációkat, annak ajánlom ezt a verziót.

És még egy plusszba... Néhány mai modern urban fantasy író (Mary Balogh, Colleen Gleason, Susan Krinard, Janet Mullany) összeállt és írt egy antológiát Bespelling Jane Austen címen, amelybe az írónő által ihletett paranormális románc novelláikat gyűjtötték össze. Az alapsztorikban fel lehet ismerni az eredetiket, de mindig egy kis természetfelettivel fűszerezve. Sajnos ez sem kapható kis hazánkban de már látom, hogy ez lesz a következő nemzetközi beszerzésem.

Azt hiszem Jane Austen sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a rengeteg feldolgozás. Történetei minden korban élvezhetőek, akár szörnyekkel, akár nélküle.