FRISS

2013. október 23.

Csontszüret Blogturné – 4. nap ~ Sheol


Nagy örömömre a Blogturné Klub górcsöve alá került a Csontszüret is, Samantha Shannon nagy sikerű debütáló regénye, amely a világ számos országa után magyarul is megjelenik az Atnanaeum Kiadó jóvoltából. A turné keretében hat blogger mutatja be nektek a könyvet és kalauzol el titeket Scion bonyolult világában.

A mai napon az eléggé lelkesedő posztom után Sheol-t ismertetem meg veletek  térképpel együtt.

Persze ma is kereshettek csontot a nyereményjáték keretében!


A Könyvről
tn_205x300_139420302 2059. Scion London. Paige Mahoney látszólag egy átlagos tizenéves lány, aki titokban egy alvilági szervezetnek dolgozik. Kisstílű lopások helyett ő nagyobb tétben játszik. Paige egy álomhacker, aki feltöri mások elméjét, és a gondolataikban kutat fontos információk, összeesküvési tervek után. Mindezt pénzért. Egy nap azonban sötét és gonosz erő keríti hatalmába... beláthatatlan következményekkel.
Oxford több évszázada lekerült a térképről, azóta titkos börtönváros, ahol a paranormális bűnözőket tartják fogva egy idegen faj felügyelete alatt. A Rephaimok belőlük toboroznak hadsereget, hogy véghezvigyék titkos tervüket. Paige mentora és kiképzőtisztje Arcturus, a vérhitves, aki mestere és halálos ellensége is egyben. Ahhoz, hogy szabaduljon, be kell törnie mestere elméjébe, és felfedni a titkát...
A hét kötetesre tervezett sorozat, akár a Trónok harca vagy Az éhezők viadala, korunk nagy sagája. A regényfolyamot 24 országban a legjobb ifjúsági és fantasy kiadók adják ki, az első rész a megjelenést követően azonnal a sikerlisták élén landolt, a történetből készülő filmet pedig az Imagination Studios forgatja.
Megjelenés ideje: 2013. október 28.
ISBN: 9789632932873
Oldalszám: 528 oldal
Fordította: Juhász Viktor
Ára: 3990 Ft
Megvásárolható
alogo

Vélemény


Előre bocsátom nem lesz őrült lelkesedéstől mentes ez a vélemény. Nagyon régóta vártam erre a könyvre. És itt most nem azt a nagy hype-ot értem, ami körbevette a kiadást, hogy ez a következő Harry Potter, meg ilyesmi. Nem. Hanem arra, hogy nagyon régóta vágytam rá, hogy egy könyv annyira elvarázsoljon, hogy ujjdobolós türelmetlenséggel várjam, hogy mikor tudok visszatérni az olvasásához és hogy ezen gondolkodjak, ha távol vagyok tőle. Teljesen együtt éltem vele és már most elvonási tüneteim vannak, hogy nem olvashatom a folytatást.

Az első, amit a hangzatos bevezetés után meg kell említenem, hogy semmiben sem hasonlít a Harry Potterre, maximum csak annyiban, hogy angol. Vége is. Most rátérhetünk a könyv valódi értékeire.

1) A világ. Varázslatos. Nem mondom, hogy egyszerű lesz felfogni, jómagam kinyomtattam hozzá a fellelhető segédanyagokat, térképeket, stb, hogy jobban kiigazodjam rajta. Számomra az, hogy jegyzetelnem kellett és utánaolvasnom egy könyvnek nemhogy hátrány, de egyenesen élmény volt. Ami a többek által is emlegetett tömény kezdést illeti, igen, az rengeteg információ egyszerre, ráadásul egy olyan világban, ahol semmi előképzettségünk nincs, hiszen teljesen eredeti. Mély vízbe dob minket az írónő, de hogy másként tanulnánk meg úszni? Umberto Eco is bevallottan azért írta lassúra a Rózsa neve elejét, hogy az olvasó megérdemelje az utolsó felét, ami viszont rém izgalmas. Samantha Shannonnak nem hinném, hogy ez volt a célja, másrészt az eleje sem unalmas az agyzsibbasztó adathalmaz ellenére, csak némi hozzászokást igényel. A mi általunk ismert világ nagyjából 200 évvel ezelőtt elkanyarodott és új irányt vett, szóval egyszerre alternatív és disztópikus az univerzum, de szerintem inkább a fantasy elemek hangsúlyosak az különleges képességű emberekkel és az új fajokkal.

Amint a cselekmény beindul és felfogjuk a világ működését már el is vesztünk benne teljesen. Velem így történt. Azt azonban el kell mondanom, hogy mindvégig érnek meglepetések Scionnal kapcsolatban, de nem erőltetett újdonságokat tudunk meg. A világfelépítés rendkívül alapos és repedésmentes, nem igazán lehet belekötni. Én nem is akarok.

2.) A karakterek fantasztikusan élőek és érdekesek. Az írónő nem sajnálta az időt arra, hogy az úgynevezett mellékszereplőket is izgalmas tulajdonságokkal és személyiséggel ruházza fel. Ugyan Paige bandáját, a Hét Pecsétet viszonylag kevéssé ismerjük meg az elején, de az álmai,  visszaemlékezései alatt mi is megismerjük és megszeretjük őket. Az egyes szám első személyben írt történetek kulcspontja azonban mindig az, hogy magát a mesélőnket, a hősünket mennyire tudjuk megszeretni. Paige erre tökéletesen alkalmas. Magabiztos és erős csaj, aki igen sokat megélt és határozott elképzelései vannak az életére vonatkozóan. Saját döntéseket hoz, nem fél ellentmondani, de nem hősködik feleslegesen. Tudja mikor kell meghúznia magát és engedelmeskedni, de sohasem lehet betörni. A hideg kiráz az olyan női hősnőktől, akik azzal akarják bizonyítani tökösségüket, hogy mindenen lázadoznak. Szerencsére Paige nem ilyen. Nem adja fel a terveit, az álmait a személyiségét, de felismeri, ha felesleges keménykedni. Szerintem ez az intelligens hozzáállás teszi őt igazán vonzó és példaszerű szereplővé.

És akkor jöjjön egy kis olvadozás. Samantha Shannon megteremtette nekünk a Nagymestert, Arcturust, aki igazán magával ragadó férfi főszereplő. Úgy rajongani való, hogy lényegében soha nem veszi le a hidegség álarcát, de a tettei mindig elárulják a törődését. Sohasem tudhatod biztosan, hogy teljesen megbízhatsz-e benne, ahogy Paige sem. Különös kegyetlenségre képes és nem teljesen emberi az értékrendje, minthogy nem is ember. Azonban tudni, hogy az érzelemmentes külső alatt valami egészen fantasztikus rejtőzik. Nagyszerű a kapcsolat is, ami közte és Paige között van. A bizalomteremtés, az alá-fölé rendeltség és tisztelet játszmája ez, ami sokszor próbára tétetik, de mindig sziporkázó. Samantha Shannon valami eszméletlenül ért ahhoz, hogyan teremtsen olyan interakciót a szereplői között, hogy odaragasszon az oldalakhoz. Pedig nincsen a kapcsolatukban semmi klisészerű. Nincsenek nagy érzelemnyilvánítások, nincsen romantikázás és összeborulás, de még érintéseknek is híján vagyunk, de mégis olyan magasfeszültség vibrál e két szereplő között, hogy az valami perzselő. Bravó Samantha, engem világ életemre Arcturus rajongóvá tettél!

3.) Hibátan cselekményvezetés. No, erről nem írhatok sokat anélkül, hogy elárulnám a könyv titkait. Hullámvasútszerűen néha nagy izgalmakat, néha lassú felderítést, máskor váratlan felfedezéseket rejt a könyv, sosem tudhatod, hogy mire számíthatsz. Egy biztos végig heves szívverést okoz, és különösen erős függőséget.

Mint azt már tudható a sorozat hét könyvre van beállítva és még egyelőre ismeretlen időpontban fog megjelenni a következő. Lényegileg ez a kötet szépen keretbe van foglalva, nem éreztem úgy, hogy váratlanul szakad meg, de természetesen nem számíthatunk kielégítő befejezésre. A könyv rejtélyeinek elenyésző százalékát sikerül csak megfejtenünk és megértenünk mégis úgy tettem le a könyvet, hogy egyszerre éreztem jóleső befejezettségérzést és hihetetlen vágyódást a folytatásra. Siess Samantha, siess. A Csontszüret megvonás hamarosan fizikai tüneteket fog produkálni rajtam!

REAKCIÓ:




Sheol
Sheol a rephaimok büntetőkolóniája és ezzel a könyv tulajdonképpeni helyszíne. Sheol Nashira vérúrnő irányítás alatt működő telep a valamikori Oxford területén rendezkedett be és lett az idegen faj főhadiszállása, ahová begyűjtik és ahol kiképzik a Paige-hez hasonlókat.

Itt találjátok hozzá a térképet, hogy Ti is együtt járhassátok be a szereplőkkel és sose tévedjetek el.

A térkép egyébként igen nagy hasonlóságot mutat Oxford valódi térképével, lévén ez képezi alapját. Az igazi Oxford alaprajzot itt találjátok: http://www.planetware.com/i/map/ENG/oxford-map.jpg


Katt a nagyobb képért!

Nyereményjáték

Az ősz a betakarítás, az aratás, a szüret ideje. Van, aki szőlőt, van aki almát szüretel, mi azonban most egészen másra vadászunk. Tartsunk Csontszüretet!
Samantha Shannon hamarosan megjelenő könyve kapcsán a blogturné részvevő állomásainak oldalain kell egy-egy csontot „leszüretelnetek”, a segítségetekre álló meghatározások alapján.
A nyereményjáték során 2 példányt sorsolunk ki a könyvből: egyet azok között, akik like-olták a kiadó és a Blogturné Klub facebook oldalát, egy másikat pedig azok között az ügyes játékosok között, akik emellett megtalálták valamennyi "csontunkat"!
Rajta hát, szüretre fel!
a Rafflecopter giveaway

Trailer


Beleolvasó

Blogturné
banner nagy jo2

Résztvevők:
10/20. Roni Olvas - Paige és Arcturus bemutatása
10/21 . Deszy könyvesblog - A Hét Pecsét bemutatása
10/22.. Dreamworld - Álomcast
10/23. Nem harap a … - Sheol városáról
10/24. MF Kata blogja- A Tisztánlátók fajtái
10/25. Kelly Lupi Olvas



2013. október 19.

Na de most tényleg! Mi került a pitébe? + Nyereményjáték

Na De mi került a pitébe? Ha ezt most elmondanám, akkor lelőném a poént. De azt azért elmondhatom, hogy Flavia De Luce története minden korosztály számára élvezetes krimi egy kislánnyal a főszerepben, akit mindenki meg fog kedvelni. 

A könyvről 

A bűbájos, gazdag képzelőerővel megáldott Flavia de Luce két undok nővérével és özvegy édesapjával Buckshaw valaha jobb időket látott kastélyában él. A szemfüles és kíváncsi lány a családi birtokon felfedez egy elhagyatott viktoriánus laboratóriumot, ahol kitanulja a vegyészetet – főként a méregkeverést.
Egy különös haláleset és számos megmagyarázhatatlan rejtély arra sarkallja Flaviát, hogy nyomozásba kezdjen. Mikor édesapját letartóztatják gyilkosság vádjával, felgyorsulnak az események. A félelmet nem ismerő lány a kémia segítségével fedez fel ellentmondásokat és kapcsolódási pontokat, és fejti fel a bűnügy szövevényes szálait.
Lendületes stílusú, lebilincselően izgalmas regény, amelyben a fiatal elbeszélő-főszereplő igazi Agatha Christie-krimibe illő leleményességgel és logikával ered a bűnügy nyomába. A De mi került a pitébe? egy hatkötetesre tervezett sorozat első része.
Fordította: Lázár Júlia
Borító: füles, kartonált
Oldalszám: 348
ISBN: 9789632613239
Sorozatnév: Dream válogatás

Ár: 2 999,- Ft
Kedvezményes ár: 2 399,- Ft

Megrendelhető



Vélemény


Flavia nagyon furcsa kislány. Először is tizenegy évesen a legkedvesebb hobbija, hogy a hatalmas hodály házukban talált, az egyik őse által kialakított kémia laborban halálos mérgeket állít elő. Hobbiból. Nem gonosz, nem elvetemült és még csak nem is használja őket, csak magáért az élvezetért állította össze a legmérgesebb kollekciót. Ha ez nem lenne elég, akkor a kertjükben felbukkanó holttestet is tudományos kíváncsisággal vizsgálja és a helyzet által megkívánt kisasszonyos elalélás helyett azt mérlegeli, hogy melyik méreg végez így az áldozattal. Flavia nagyon furcsa kislány. És én imádom. 

A fentiek alapján, valamint az udvariasság mögé rejtett csípős megjegyzései, huncut kislány csínyei és cserfessége alapján én folyamatosan Wednesday Addams-ként képzeltem el kis főhősnőnket. Nem állhatok olyan messze a valóságtól, hiszen a borítón is hasonló külsővel szerepel. A kedvencem mindenképpen a nővéreihez fűződő kapcsolata, ez a szeretetteljes, de az érzelmeket kimutatni képtelen kapcsolat, amely inkább kölcsönös piszkálódásban mutatkozik meg. Én nem szekálnám a kishúgomat, aki képes mérges szömörce párlattal dúsítani a rúzsomat. Flaviával nem ajánlatos újat húzni.

A hangulatot feldobja a VI. György korabeli környezet. Flavia nyomozását mindenképpen izgalmasabbá és érdekesebbé teszi, hogy mindent személyes interakció útján kell kiderítenie. A kislány komoly kilométereket biciklizik le megbízható kerékpárján és elegyedik szóba városkájának sok-sok lakójával, mire következtetésre jut. A miliő pedig abszolút hiteles, lévén Alan Bradley éppen 1950-ben, a könyv környezetének szolgáló időszakban volt 12 éves, tehát teljesen pontosan és valóságosan tudja visszaadni a korabeli viszonyokat. Kedvem lett volna együtt hallgatni vele a dalokat, és olvasni az újságokat. Bár az 50-es évek Angliája kicsit ismeretlen volt számomra, néha örömtelien visítottan fel, mikor egy-egy információmorzsát be tudtam azonosítani, mondjuk amikor a csecsemő Károly hercegről esett szó.

Ami Alan Bradley másik feladatát illeti, nagyszerűen sikerült kislány bőrbe bújnia. Flavia ugyan kicsit érettebb volt a koránál, de megvolt benne a 11 évesek cserfessége és csapongása, a gondolatati is úgy száguldottak ide-oda, mint ahogy emlékeim szerint egy ilyen korú lánytól elvárná az ember. Kedves sztori a maga morbid módján és azt hiszem a fiatal hősnő ellenére mindenkinek ajánlható, aki egy laza kis krimire vágyik sok humorral és jó hangulattal. Nagyon megszerettem Flaviát és a különös családját és szívesen fogom olvasni a további kalandjait is. 


REAKCIÓ


Mindenképpen olvassátok el a véleményt a Napi Falat blogon is!

Trailer
Ugyan norvég (azt hiszem...) de jól megfogja a könyv hangulatát.




Nyereményjáték
a Rafflecopter giveaway

Beleolvasó

2013. október 13.

Halloween Novellaverseny 2013

Idén ismét megrendezésre kerül a Halloween Novellaverseny és a haláli ünnepig mindenki küldhet be rövid, de ijesztő történeteket megmérettetésre. 

A szabályok:
Írjatok, vagy ássatok elő a fiókból egy rövid, pár oldalas írást, amely valamilyen módon kapcsolódik Halloween-hez. Legyen frappáns és borzongató, vagy akár morbid és kacagtató, minden jöhet! Ha van blogod tedd fel és küldd el nekem a linket, vagy ha nincs küldd el a szöveget és én felteszem ide, az enyémre. Ha a saját blogodon publikálod kérlek tedd ki az esemény képét és a lenti linket, hogy mindenki megtalálja az összegyűjtött történetek listáját amit ezen az oldalon összesítünk!

A cím, ahova a sztorikat küldhetitek:
nemharapablog@outlook.com

A gyűjtőoldal (jelen oldal) linkje:

A történetek publikálásnak határideje:
2013. október 31.

A nyeremény:
Egy 2000 Ft-os vásárlási utalvány, amit könyvvásárlásra lehet fordítani.

A szavazás szabályai:
1. A nyertes az lesz, aki a legtöbb kommentet gyűjti a történetét tartalmazó bejegyzés alá, legyen az a saját blogja, vagy az enyém.
2. Minden komment számít, legyen az dicséret vagy kritika.
3. Gyalázkodó, trágár és egyéb szempontból bántó kommenteket nem fogadok el, és személy szerint én törölni fogom őket!
4. Csak a névvel vállalt kommenteket veszem figyelembe, a névtelenül érkezett hozzászólások nem számítanak.
5. Minden szavazótól csak egy kommentet veszek figyelembe.
6. A hozzászólásokat november 3-a 23.59-ig lehet gyűjteni!

Ennyi!

Várom mindenki szíves részvételét!
Borzongassatok minket!

2013. október 11.

Tűzláng blogturné - 2. nap ~ Interjú


A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából október 15-én jelenik meg Sophie Jordan: Firelight trilógiájának első része, a Tűzláng. A Blogturné Klub hat bloggere a Tűzláng blogturné keretein belül bemutatja nektek a drakik világát! 

2013. október 10-től minden nap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel találkozhattok, ha velünk tartotok.

Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de nyerhettek is! A Könyvmolyképző Kiadó felajánlott 3db nyereménykönyvén kívül, gazdára talál még 5db Sophie Jordan által dedikált Tűzláng könyvjelző is!!! A bejegyzések végén megtaláljátok a játékhoz tartozó Rafflecopter dobozt, aminek helyes kitöltésével versenybe szállhattok a könyvekért, illetve a könyvjelzőkért!


A könyvről


EGY FÉLTVE ŐRZÖTT TITOK. HALÁLOS ELLENSÉGEK. PUSZTULÁSRA ÍTÉLT SZERELEM.

A drakik a sárkányok mai leszármazottai, akik képesek emberből sárkánnyá, és sárkányból emberré változni. A tűzokádás ritka képességével megáldott Jacinda még a drakik között is különlegesnek számít, mikor azonban lázadó természete miatt családja menekülni kényszerül az emberek világába, a lány nagyon nehezen tud beilleszkedni új közegébe. Közben egyre gyengül a benne élő draki szellem, és az egyetlen lény, aki képes életet lehelni Jacinda sárkány-énjébe nem más, mint a gyönyörű, rejtélyes Will. Csakhogy Will családja drakikra vadászik, ám Jacinda annak ellenére sem képes ellenállni a fiúnak, hogy tudja: nem csak saját életét, de a drakik legféltettebb titkát is kockára teszi.
Mitikus erejű, magával ragadó történet egy lányról, aki szembeszállt az elvárásokkal, és akinek szerelme ősi tilalomfákat döntött.



Előrendelhető:



Vélemény

Részemről maximális várakozás előzte meg ezt a könyvet, mert a sárkányok a gyengéim. Minden formában rajongok ezekért a mitikus lényekért és az ötlet, hogy sárkány alakváltókról szóló könyvet olvassak kifordított magamból. Mert valljuk be, ki ne szeretne néha sárkánnyá válni? Én biztos! Ez a könyv ráadásul amolyan piaci rést is betölt, hiszen témájában talán ez az első ilyen regény a magyar kínálatban. bízom benne nem az utolsó.

Azért el kell mondjam, nem egészen ilyennek vártam a Tűzlángot. A sárkányok ugyanis nem is igazán sárkányok, csupán a leszármazottaik a drakik, akik úgy tudták túlélni az évszázadokat, hogy kifejlesztették a legjobb álcát: emberi alakot lettek képesek felvenni. Persze nem lennének varázslatos lények, ha emellett nem lenne egy csomó másik képességük is, de erről később. A legnagyobb probléma amivel szembe kellett néznem a könyv olvasása során, az maguknak a drakiknak a kinézete. Mivel úgy gondoltam, hogy ők amolyan sima alakváltók, feltételeztem, hogy állati alakjukban valóban a pikkelyes lényekre hasonlítanak. Sophie Jordan drakijai azonban eléggé humanoidok a leírásuk alapján. Hajuk is van, kezük is és beszélnek, de bőrük sárkányszerű és orruk tarajos. Egyébként vizuális típus vagyok, de ezt azért nehezemre esett elképzelni. Szóval rákerestem a neten és azt tapasztaltam, hogy másoknak is ilyen problémáik vannak, ezért inkább itt megosztom azokat az illusztrációkat további használatra, amelyek talán a legközelebb járnak a leírt drakikhoz. Ímhol:



Ezen különleges külső ellenére a drakik nem igazán különböznek a többi, hasonló irodalomban megismert alakváltótól. Falkában élnek, szigorú hierarchia szerint az alfahím vezérlete alatt. Mindegyikőjük egy kasztba sorolható, ami meghatározza különleges képességeiket és ezáltal a falkában betöltött szerepüket. Érdekes volt olvasni a különböző drakikról és örültem volna, ha még több időt kapunk a sárkányok eldugott falujában. De, ahogy az írónővel készült interjúban is olvashatjátok lent ezt a hiányosságot a folytatás pótolni fogja.

Minden draki közül a legkülönlegesebb maga a főhősnőnk Jacinda, aki nemzedékek óta az első tűzokádó és ezáltal a falkájának legértékesebb tagja. Azonban ez azzal is jár, hogy az alfa a saját tulajdonának tekinti és odaígérte fiának a leendő vezérnek (aki persze helyes, szexis és erős, de hát minek, ha kényszerből kell vele legyen az ember lánya). Jacindát szerencsére nem olyan fából faragták, hogy beadja a derekát, de a menekülés után az egyik kényszerhelyzetből a másikba kerül, hiszen itt meg anyja próbálja ráerőltetni az emberéletet. A főhősnőnk nagyon erős és öntudatos lány, aki tudja honnan származik és büszke is rá, és nem hajlandó csak úgy feladni önmagát. Ez a törekvése sodorja bele a tiltott románcba is, hiszen sárkány voltának túlélése annak a fiúnak a kezében lesz akaratlanul is, akinek a feladata az lenne, hogy elpusztítsa. Van itt ellentmondás és konfliktusalap rendesen, de szerencsére minden szépen ki van balanszírozva. Mondjuk Jacinda gyengesége és döntésképtelensége, ami mindig a vadászból lett szerelmes Will-el szemben elfogta egy kicsit már idegesítő volt sokadszorra, de a könyv maga végig fenntartotta az érdeklődésem, bár kifejezetten trilógiaindító könyv, mert néhány témát csak súroltunk, és gyorsan átléptünk rajta, a mitológia rovására ment, hogy meglapozza az érzelmi hátteret és szerelmi háromszöget. Az mindenesetre érezhető, hogy a java még csak most jön.

Summa: könnyen olvasható sztori egy eddig majdnem ismeretlen témáról jó adag kreativitással, nagy érzelmekkel és izgalommal egy erős hősnő szemszögéből. Folytatást kíván.

REAKCIÓ:
 

Interjú

Nagyon érdekes, ahogy a Tűzláng átszabja a sárkány mítoszt egy változatos alakváltó világba, ahol minden fajtának külön képességei vannak. Honnan jött az inspiráció?

Nem tudnám meghatározni a pillanatot, amikor ez eszembe jutott. A drakik ötlete onnan ered, hogy elgondolkodtam az evolúción és azon, hogy egyes fajok (esetünkben a sárkányok) hogyan adaptálódtak, hogy életben maradjanak az évezredeken át. Megkérdeztem magamtól, vajon a sárkányok hogyan fejlődtek volna a túlélésért. Egyszerű: olyanná váltak, mint az, ami üldözte őket... emberré. Innen már megvolt a drakik ötlete. Tudtam, hogy a főhősöm draki lesz, de azt akartam, hogy különleges legyen a fajtája között, ekkor jött az ötlet, hogy Jacinda legyen az egyedüli tűzokádó. És ezután találtam ki a többi draki képességet.

A Tűzlángban megtudjuk, hogy a drakik kihalófélben vannak. Miért van ez?
Nos, a drakik tökéletesítették a fejlődés, adaptáció művészetét. Már nem is igazán sárkányok, hanem egy teljesen új fa, ami lassan elveszíti a sárkányszerűségét. Egy sajnálatos következmény, hogy a túlélésért vállalt fejlődésben egyre kevésbé lesznek sárkányok és még inkább emberek.

A kapcsolat Jacinda és az ikertestvére Tamra között igazán nagyszerű. Miért döntöttél úgy, hogy neki nem adsz semmilyen draki képességet?

A feszültségteremtés végett. Ha Tamra "működő" draki lenne, egyszerűbb lenne az életük. Túl egyszerű. ;) Kétlem, hogy ilyen esetben az édesanyjuk ennyire elszántan el akarta volna vinni őket a könyv elején. Tetszik ez a súrlódás a lányok között, nagyon sok konfliktust teremt hármuk között.

Máris izgatott vagyok a következő rész miatt. Lesznek új draki képességek a folytatásban?

Óh, igen. Mókás volt bevezetni a visyocrypter drakit Miram, Cassian húga személyében. Ráadásul ő komisz kislány, az mindig élvezetes, különösen az ő tehetségével. Visyocrypter drakik láthatatlanná tudnak válni. Képzeljetek el egy gonosz kis nőszemélyt, aki erre képes. Káosz lesz úrrá.
Lesznek még másfajta tehetségek pl.: hypnos drakik, elbájoló tehetséggel. Lényegében képesek agymosni embereket. Draki tehetségeket kieszelni egyértelműen a kedvenc részem a sorozat írásában.

Ha te is drakivá tudná válni, milyen fajta lennél?

Hmm, vízi drakinak lenni király lenne. Akármeddig víz alatt maradni szuper képesség. De persze elfogult vagyok a tűzokádó képességgel szemben is, hiszen ezt ismertem meg legalaposabban, miután három könyvet írtam Jacinda szemszögéből.


 Nyereményjáték

Szeretnéd megismerni a drakikat? Szeretnél nyerni egy Tűzláng című könyvet? Vagy az 5 darab könyvjelző egyikét?

Segítünk ebben!

A Blogturné minden állomásán elrejtettünk betűket, melyeket összerakva a drakik egyes fajainak nevét kaphatod meg. Ezeket írd be minden nap a Rafllecopter dobozába és a turné végén részt veszel a sorsolásban!a Rafflecopter giveaway


Blogturné


2013.10.10.  Deszy könyvajánlója
2013.10.11.   Nem harap a…
2013.10.12.  Függővég
2013.10.13.  KellyLupiolvas
2013.10.14.  MFKata gondolatai
2013.10.15.  Dreamworld

2013. október 9.

Milyen is a boldogság Blogturné - 2.nap ~ Fancast


A Maxim Kaidó ismét kellemes órákat szerez nekünk egy nagyszerű könyvvel. A Milyen is a boldogság kellemes történet egy híresség és egy kisvárosi lány szerelméről, amely egy véletlennek köszönhetően született.

Az október 15-i megjelenésig igyekszünk nektek bemutatni a könyvet véleményekkel és érdekességekkel minden nap egy másik blogon. 

A megszokott módon itt is nyerhettek a blogturné alatt könyvet, egy kicsit azért dolgozni is kell érte. A nyereményjáték részleteiről lent olvashattok!

Ma pedig a véleményem mellett álom-castingot találhattok a poszt alján, mint extra!


A könyvről
Két idegen, Graham Larkin és Ellie O’Neill akkor ismerkednek meg – legalábbis virtuálisan –, amikor Graham véletlenül e-mailt küld Ellie-nek kedvenc háziállatáról, Wilburről. A két tizenhét éves fiatal e-mailezni kezd egymással, bár az ország átellenes felén élnek, és még egymás keresztnevét sem tudják.

Szellemes és feledhetetlen levelezésükben Graham és Ellie feltárják egymás előtt az életüket, reményeiket és félelmeiket. De mindent azért nem osztanak meg a másikkal: Graham nem tud Ellie családjának titkáról, Ellie-nek pedig fogalma sincs, hogy Graham a rivaldafényben él.

Miután Graham kihasználja a lehetőséget, hogy elutazhasson Ellie otthonába, a maine-i Henley városkájába, netes kapcsolatuk végre valóban személyessé válik. De lehet egy pár két ennyire különböző hátterű fiatalból úgy, hogy minden ellenük szól?

Egy sorsdöntő nyár történetét elmesélve Jennifer E. Smith új regénye bizonyítja, hogy az élet – akárcsak a szerelem – tele van meglepő felfedezésekkel és szerencsés tévedésekkel.

Ha a szerelem e-mailben jelentkezik, vajon megéri válaszolni?

Megvásárolható

Vélemény

A fülszöveg alapján egy sablon sztorinak tűnt. Rocksztár és kisvárosi lány, egymásba szeretnek, öröm, boldogság. szerencsére, én is, mind gondolom sokan, álmodoztam kislány koromban arról, hogy egy híresség szemet vet rám, ezért mindenképpen el akartam olvasni a könyvet. Még jó, hiszen azért ebben a történetben jóval több van, mint a klasszikus véletlen románc.

Igazából a véletlen csak a legelején játszik szerepet. Ellie és Graham ott váltott levelei frenetikusak voltak, imádtam volna még ennél is többet olvasni belőlük, nem számítottam arra, hogy a sztoriban ilyen hamar találkozni fognak. Meglepő módon a meglepetés és ismerkedés, szerelembe esés részen elég hamar átlendültünk és akkor jöttek a problémák. Előkerültek mindkét részről a családi ügyek, amik elég nagy akadályt jelentettek a fiataloknak. Graham a szüleitől távolodott el a sztárság következtében és sikeresen, ámde magányos tölti a napjait, mígnem egy félrement e-mail következtében rátalál Ellie-re, aki a múltja miatt önkéntes száműzetésben él egy kisvárosban. 

Kettejük szerelmének, de még inkább annak a története ez a könyv, hogy hogyan találják meg a helyüket a rájuk szabott helyen. Mindkét karaktert könnyű a szívünkbe zárni és megmondom őszintén néha azt éreztem, nem is a szerelem, hanem az őszinte barátság dominál inkább a kapcsolatukban, ahogy támaszkodhatnak egymásra és megoszthatják a titkaikat, legbensőbb érzéseiket. A szexuális feszültség helyett, ami mostanában erősen jelen van már a YA könyvekben is itt egyáltalán nem jellemző. Ellie-nek és Grahamnek sokkal jobban szüksége van egymásra lelkileg, mint testileg.



Nem fogok hazudni, nincs semmi olyan ebben a könyvben, amit máshol ne olvastunk volna. Talán valaki azt is mondhatja, hogy klisés. De az egyszerű, kedves és őszinte történetmesélés, a szerethető karalterek és az életszerű helyzetek miatt mégis nagyon kellemes kikapcsolódás. Arra a néhány órára míg olvastam teljesen belemerültem, azt hiszem nem is kell ennél több. Mosolyogtam, boldog voltam és elégedett.

Milyen is a boldogság?
Ilyen.

REAKCIÓ:


Fancast

Én így képzelem el a szereplőket (valódi nevek nélkül, mert nem mindenkit ismertem fel... :D)



Graham

Ellie
Quinn

Paul Whitman

Mrs. O'Neill
Harry
Wilbur :)

Nyereményjáték

"Az élet a boldogság állandó keresése. Sokszor azonban észre sem vesszük, ha a boldogság ott van a szemünk előtt.

Ellie és Graham most segítenek, hogy észrevegyük az apróságokat, amelyek boldogságot csempészhetnek a hétköznapokba.

A Milyen is a boldogság? című könyv egyes fejezeteinek elején Ellie és Graham elárulják, számukra mi a boldogság. Nektek nincs is más dolgotok, mint ezeket megkeresni a mi blogbejegyzéseinkben, majd beírni a Rafflecopter megadott sorába. (Nem kell megijedni, egyik sem lesz spoileres!)

Minden blogbejegyzésben egy újabb boldogságmorzsát találtok, és minden morzsa egy újabb esélyt jelent arra, hogy megnyerjétek a nyereménykönyvek egyikét!"a Rafflecopter giveaway


Beleolvasó


Blogturné



okt. 8. - Roni blogja - Whoopie pie recept
okt. 9. - Nem harap a... blog - Fancast
okt. 10. - Dreamworld blog - Idézetek
okt. 11. - Kelly & Lupi olvas - Zenelista
okt. 12. - Angelika blogja - Fagyi meglepetés
okt. 13. - Deszy könyvajánlója - Interjú az írónővel


2013. október 6.

Kutya csillagkép + nyereményjáték

Peter Heller: Kutya csillagkép
Maxim Kiadó 
Mont Blanc válogatás
Hig valamilyen okból túlélte az influenzajárványt, amely mindenkit elpusztított a környezetében. Meghalt a felesége, a barátai; egy elhagyatott repülőtér egyik hangárjában él kutyájával, Jasperrel és egy harcias, fegyvermániás, embergyűlölő férfival, Bangley-vel.
Hig az 1956-os Cessnájával a reptér széléig merészkedik, eljár a hegyekbe horgászni, hogy úgy tegyen, mintha semmi nem változott volna.
Ám amikor egy véletlen adást fog a gépének a rádióján, a hang reményt ébreszt benne, hogy létezik egy jobb élet – olyan, mint amilyen a régi élete volt – a repülőtéren túl. Mindent kockáztatva túlrepül azon a ponton, ahonnan még biztonságban vissza tudna térni a reptérre, és követi a recsegő rádióhangot. Amit talál, sokkal jobb és sokkal rosszabb, mint amit valaha remélni mert.

A San Francisco Chronicle és az Atlantic Monthly is az év legjobb könyvének nevezte.

Vélemény

Azt hiszem mostanában túl sok YA disztópiát olvastam és ezzel el is felejtettem, hogy milyen is az igazi, nyers apokaliptikus regény. Ezért volt üdítően reális és frissítően durva Peter Heller regénye, bármennyire képzavaros is ez a fogalmazás. Igen, remekül érzetem magam egy olyan világban, amit leradírozott egy pusztító vírus és ahol nincsenek rózsaszín álmok, nincs különösebben remény a világ visszaállításra, nincsenek nagy szerelmek, de van remény egy új világra és van elhatározás arra, hogy akármilyen is most a bolygó, úgy fogjuk élni.

Hig, a főhősünk él. Ahogy tud. Mindent elveszített ugyan és nincsenek nagy elvárásai arra vonatkozóan, hogy megváltja a Földet, de kihasználja a korlátozott, újraindított világ lehetőségeit. Van egy kis területe, amit a fegyvermániás és csak általában nyers és szókimondó szomszédjával oszt meg és amit közösen védenek meg. Az időnkénti portyázóktól eltekintve nincs is mit tennie, mint fenntartania Önmagukat és elmélkedni.

Hig gyakorta gondol vissza a múltra. Nem nosztalgiával, nem ábrándokkal, csak tárgyilagosan. Az emlékei érzelmekkel telítettek, de nem engedi, hogy ezek eluralkodjanak rajta, ezért mi csupán információszerűen kapjuk meg ezeket a képeket. Szerencsére dicsérhetem Peter Heller írói stílusát és azt mondhatom, hogy a maguk realitásában és tényszerűségében előadott rövid történetek és emlékek nagyobb hatást tesznek az emberre, mintha Hig beleadná a szívét is. Legalábbis nekem mindbe beleremegett a szívem, különösen mikor egy két szilánk erejéig Hig rajongva szeretett feleségéről hallunk.

Nem ferdítek, egy kicsit nehéz volt hozzáidomulni a csapongó, és látszólag ritmustalan írásmódhoz. Ez nem a szokásos szórakoztató irodalom, inkább a szépirodalomhoz sorolandó, és azért szokni kell a stílust. Negyvenéves kora ellenére Hig kicsit olyan mint egy idős ember aki karosszékből meséli élete történeteit és néha elfelejtené, hogy egyes mondatait meg kell magyaráznia, vagy hogy unokái nem érthetik hogyan jut el egyik gondolattól a másikig. Ha az ember belejön a tőmondatokról gyorsan csodaszép leíró körmondatokra váltó történetmeséléshez megtalálja benne a sajátos ritmust és meglátja a zseniális rendszert. Érdemes adni neki egy esélyt.

Peter Heller megmutatja nekünk, hogy milyen lenne valóban az élet egy világégés után a maga valóságában egy olyan ember szemszögéből, aki valódi, kicsit megtört, de erős és még pislákol benne a remény. Minden korosztálynak és nemnek érdemes elolvasnia!

REAKCIÓ:



Megrendelhető

Nyereményjáték

A nyeremény 1 példány Peter Heller Kutya csillagkép könyvéből a Maxim Kiadó felajánlásában. Csak belföldi címre postázható.

a Rafflecopter giveaway

Beleolvasó




Olvassátok el mit gondol a Napi Falat a Kutya csillagképről!


A Nem Harap a... blog a Blogturné Klub tagja


 
Back To Top