Nem harap a blog: sci-fi

Ha nem olvastátok Melissa Landers hírlevelét, vagy nem vagytok feliratkozva rá, akkor most elmondom a legújabb híreket az Alienated írónőjének háza tájáról.

Kezdjük a legfontosabbal, Melissa a hírlevélben is megerősítette, hogy Magyarországon is eladta nagyszer young adult űrlényes könyvének jogait, vagyis hamarosan magyarul is olvasható lesz a könyv! Hát nem izgi?

A második hír, hogy rajongói nyomásra írt egy kis szösszenetet, egy kiegészítő novellát a könyvekhez. Meg is kérdezte erről az olvasókat és ház mivel legtöbbünk azt válaszolta, hogy Aelyx és Cara kapcsolatára kíváncsiak, ezért egy romantikus írással ajándékoz meg minket. Cselekményileg a két könyv között fog játszódni. Az "Until Midnight" decemberben jön ki és ingyenes lesz! További jó hír, hogy egy Invaded betekintőt is tartalmaz majd!

Melissa egy másik könyvének a jogait is eladta az Alienated sorozat kiadójának a Disney Hyperionnak és ez is romantikus sci-fi lesz. Én már nagyon várom ezt is.

Melissa nagyszerű és interaktív író, szívesen beszélget a rajongóival bárhol a világon és sugallta, hogy ugyan az Alienated szerződése két könyvre szólt csak, de rajongói nyomásra lehet, hogy folytatódhat a sorozat, noha a második könyv cliffhanger nélkül le fogja zárni azt.

Melissa könyveit itt találjátok a Goodreadsen, az Invaded egy példányáért nyereményjáték is folyik.

Starflight: https://www.goodreads.com/book/show/21793182-starflight

Invaded: https://www.goodreads.com/book/show/17316770-invaded

Alienated: https://www.goodreads.com/book/show/13574417-alienated

Until midnight: https://www.goodreads.com/book/show/22614886-until-midnight

És végül itt egy részlet angolul az Invaded-ből, amelyet a hírlevélben tett közzé Melissa. Spoileres annak, aki nem olvasta az Alienated-et.

Jaxen paused outside her door. “Is it still your intention to remain here permanently, as Aelyx’s l’ihan?”
Cara nodded, even though “remain here permanently” sounded so…permanent.
“Excellent,” Aisly said. “Then we can resolve the issue of your citizenship.”
Cara’s stomach dipped. Just because she’d left Earth didn’t mean she wanted to sever all ties to her people. “Can I have dual citizenship?”
“Absolutely,” Aisly promised. “But the process remains the same. In order to become a citizen, you have to hold a Sh’ovah.”
A Sh’ovah? Why did that sound familiar?
Cara searched her memory. When nothing came, she turned to Jaxen for clarification, but by the time their eyes met, the answer hit like a cannon ball to the gut. It sounded familiar because several months ago she’d written a blog post about the rite of passage: You swear an oath to the Sacred Mother, and then all your peers stand in line and smear mud on your naked body to symbolize your union with Her. Mazel tov!

All the blood in Cara’s face went south, settling somewhere in the vicinity of her socks. She’d have to stand before her new classmates in her birthday suit? And let them cover her with mud? There had to be another way.
“Cah-ra,” Jaxen said, “we don’t sexualize nudity here. I promise the sight of your body won’t faze anyone.”
So maybe the clones wouldn’t leer, but surely they’d gawk at her pasty skin and the freckles peppering her butt. Why couldn’t they give her a pass, just this once?
“If you’re having second thoughts…” Jaxen trailed off, his voice heavy with implication.
Before she had a chance to change her mind, Cara blurted, “I’ll do it.”
“This isn’t a choice to make in haste,” Aisly warned. “Becoming a citizen means accepting and supporting our customs, and following The Way in all things. We’re not a democracy.”
Cara knew that. She and Aelyx had spent hours debating the differences between their governments. Minor offenses such as mouthing off—just a matter of time for her—would result in the electric lash. When she considered the penalty for other crimes, her mind wandered to the brushed chrome iphal holstered to the capital guard’s hip. This place was no utopia, but if she wanted a life with Aelyx on his planet, she had to abide by his people’s rules and respect their culture, even if she didn’t agree with it. Cara stiffened her spine. She was a lot of things, but a coward wasn’t one of them.
“I understand,” she told Aisly. “And I agree.”
“Then I’ll tell the others,” Aisly chirped. “I know The Way will be pleased.”
Jaxen pressed two fingers to Cara’s throat in the standard farewell. “We’ll schedule your Sh’ovah for next week.” Ducking down to meet her height, he added, “As they say in your country, sleep on it. There’s no shame in changing your mind
Cara returned the good-bye and pulled her hand free. “I won’t change my mind.”