(Űr)hajótöröttek

Ezt a könyvet azután kezdtem olvasni, hogy súlyos olvasási válságba kerültem az Alienated miatt, és akarva akaratlanul azokat a könyveket kerestem, amik esetleg hasonlítanak hozzá élményben. ilyen tekintetben nagyon melléfogtam a These Broken Stars-al, de nem bánom, mert ugyan egy teljesen más módon, de ez a regény is nagyon élvezetes volt.

Amie Kaufman - Meagan Spooner:	These broken stars
	It's a night like any other on board the Icarus. Then, catastrophe strikes: the massive luxury spaceliner is yanked out of hyperspace and plummets into the nearest planet. Lilac LaRoux and Tarver Merendsen survive. And they seem to be alone. Lilac is the daughter of the richest man in the universe. Tarver comes from nothing, a young war hero who learned long ago that girls like Lilac are more trouble than they’re worth. But with only each other to rely on, Lilac and Tarver must work together, making a tortuous journey across the eerie, deserted terrain to seek help. Then, against all odds, Lilac and Tarver find a strange blessing in the tragedy that has thrown them into each other’s arms. Without the hope of a future together in their own world, they begin to wonder—would they be better off staying here forever? Everything changes when they uncover the truth behind the chilling whispers that haunt their every step. Lilac and Tarver may find a way off this planet. But they won’t be the same people who landed on it.
Kiadó	Disney Hyperion
Sorozat	Starbound #1
Oldalszám	374 oldal
Kötés	Keménykötés, e-book
Fordító	(csak angolul)
Megjelenés	2013 december 10.
Goodreads-rating	4.00

Azon túl, hogy sci-finek volt elkönyvelve és egy olyan hangulatomban talált meg, amikor a csillagokra vágytam a másik nagy vonzereje ennek a könyvnek a borítója volt. A Disney könyvek mindig szép borítóval jönnek ki, de ez az elvágyódós, csillogó borító mégis kiemelkedett a többi közül is. El kell mondanom, hogy ez az illusztráció nem abba a trendbe tartozik (amiről már korábban is írtam...), hogy a farmeros, pólós iskolás lányokat nagyestélyiben ábrázoljuk ok nélkül a borítón. Ebben az esetben a ruha fontos eleme a történetnek, méghozzá ez a zöld ruha. A szereplőket is teljes egészében így képzeltem el, szóval a borító abszolút telitalálat, hibátlanul illeszkedik a könyvhöz.

Az első meglepetés akkor ért, mikor világossá vált, hogy ez a könyv nem éppen a szó szoros értelmében vett sci-fi. Igen, valóban egy hatalmas lakó-űrhajón, a mesterséges űrbéli városon kezdődik a sztori, de a legnagyobb részében azonban mégiscsak túlélő történet, annak minden sajátosságával. A sztori majdnem végig kétszereplős, hiszen Tarver Merendsen őrnagy (nem tudom miért, de azt a nevet nem tudtam megjegyezni) és Lilac LaRoux (ez a név meg egyszerűen csak blöá) egyedül marad egy idegen bolygón az (űr)hajótörésük után. Tehát a vadonban való kalandoknak megfelelve van itt fertőzés, vadállatok, mérges növények, éhezés és fagyoskodás. Jó hosszan, ami azt illeti, de én általában élvezem az ilyen helyzeteket és ha a karakterek jók, akkor akármeddig el tudom olvasni, ahogy élelemért kutatnak.

A karakterek pedig jók. Azért el kell áruljam, hogy Lilac-hoz tovább tartott hozzászokni és kötődni, mint Tarver őrnagyhoz. Tarver egyenes és lényegretörő figura, aki a vadonban való túlélésre született, vagy legalábbis a képzése erre alkalmassá tette. Lilac viszont egy örökösnő, az űr Paris Hiltonja, aki eddigi életében a legközelebb akkor jutott egy erdőhöz, mikor megtekintett róla egy hologramot. Noha szerencsére annyira nem sekélyes figura, ezt azért sokáig elég jól titkolja és az a bizonyos zöld ruha, meg a magas sarkú topánban való tipegése bizony kihozott a sodromból a könyv elején. Szóval a két karakterünk nem is lehetne különbözőbb és ahogy az lenni szokott természetesen azért összecsiszolódnak a közös kalandok során. Tarver ugyan nem sokat változik, de Lilac esetében komoly személyiségváltozás következik be, ami igencsak üdvözítő, tekintve a nyafi korábbi énjét. Kettejük románca naná, hogy elkerülhetetlen, de legalább természetes ütemben folyik, lassan kezdenek mélyülni az érzéseik. Kicsit hiányoltam, hogy a hosszú felvezetés után kicsit keveset kaptunk az intimitásból, túl gyorsan átugrottuk ezeket a részeket. Lehet, hogy ez YA, de akkor is, egy kevés részletet azért kaphatunk a csókokból, ha már a vérből, verejtékből és a halálból olyan sokat kaptunk, nem?

Mikor már azt gondolná az ember, hogy a regény elérte a határait, akkor szépen lassan egy rejtély úszik be a képbe. Sokáig úgy tűnik, ez amolyan mellékszál lesz, hogy ne unatkozzunk, de a végére egy sokkoló és durva problémává növi ki magát, amit egy nem mindennapi megoldással zárnak le az írónők. Csak dicsérni tudom a bátorságukat, ahogy ezt bevállalták.

Mint ahogy a narrációt is csak dicsérő szavakkal tudom illetni. A váltott nézőpont, ma már szinte szokásosnak mondható, de ide mindenképpen szükséges volt, hogy mindkét felet megismerjük. A fejezeteket elválasztó kihallgatás-részletek voltak azonban a kedvenceim, amik néha vicces, néha baljóslatú módon előrevetítették a következőket. Tarver humora itt mutatkozik meg  legjobban.

“Major, to what extent did you act upon your feelings for Miss LaRoux?"

"Medium."

"Excuse me?"

"How am I supposed to answer that question?” 

A könyv egy sorozat nyitódarabja, de lezárt teljes történetet kapunk, amely egy új párossal és egy új bolygóval fog folytatódni.

Summa: váratlanul előbukkanó sci-fi elemekkel tarkított túlélő történet, amelyben egy nagy karakterfejlődésnek és egy megdöbbentő végkifejletnek lehetünk tanúi.