Stephen Paul Thomas
|
A mag I. - Vannak még világok
|
 | Nem sokkal a Gócpont történetének befejezése után kolóniaközi delegáció érkezik a Mars New Home-ra, hogy megünnepelje a Kolónia fennállásának háromszázadik évfordulóját. Előkelő vendégek kapnak meghívást az ünnepségre, köztük Maximilian Kilbraun is, a kolónia egyik alapítója, aki hosszú földi távollét után tér vissza szeretett vörös bolygójára. Ugyanazon a hajón utazik a genetikus és exobiológus, Frederic Bomont is, aki utána próbál járni: miért élnek hosszú és egészséges életet a hősként tisztelt tizenkettes küldetés asztronautái köztük Max is, aki éppen a százötvenedik születésnapjára készül mindenfajta genetikai beavatkozás nélkül. Vele tart Julia Tot, a Naprendszer-méretű karriert építő szobrásznő, aki a kolónia születésnapi ünnepségére kapott nagyszabású felkéréssel próbál betörni a kolóniaközi művészeti életbe. Fred genetikai fejtörője bolygóméretű kutatássá szélesedik, amint rábukkan az Egyirányú út privát űrügynökség titokzatos videóanyagaira. Ezalatt Max élete a feje tetejére fordul: különös őrület keríti hatalmába. Közben mindenkit ijesztő rémálom üldöz: egy idegen tör az életükre. Bár A MAG első része a Gócpont utolsó oldalaival kezdődik, azért egy önállóan is élvezhető, letehetetlenül izgalmas regény. Aki olvasta a Gócpontot az tudja: az író nem hagy sok időt a pihenésre. A főszereplőket egy titokzatos erő sodorja végig a feszültségekkel teli eseményeken, hogy aztán az utolsó oldalra is maradjon valami fordulat. Sőt a következő részre is… |
Kiadó
|
Articity Kiadó
|
Sorozat
| Kolonizáció #3, A Mag #1 |
Oldalszám
|
365 oldal
|
Kötés
|
Puhakötés
|
Fordító
| - |
Megjelenés
|
2014
|
Goodreads-rating
|
-
|
Vélemény
A fülszöveg is azt ígérte, de valóban az is belekezdhet a Mag első részébe, aki eddig Stephen Paul Thomas egyik könyvét sem olvasta. Ha az én véleményemre vagytok kíváncsiak (ha már itt vagytok gondolom igen...) akkor én mindenképpen a Mag-ot ajánlanám legjobban mind közül.A Mag a klasszikus sci-fi kedvelőinek fog leginkább tetszeni, a jövőbe és az űrbe helyezett cselekménnyel, de ha nem vagy hardcore tudományos-fantasztikum rajongó akkor is élvezheted, hiszen más stílusok is keverednek benne. Nekem a legjobban az tetszett, hogy az elején igazi rejtélymegoldó nyomozás indul, amely egyre titokzatosabb és meglepőbb részleteket hoz felszínre a Mars kolónia múltjából, majd egyre több akció is keveredik bele.
Azt mindenképpen fejlődésnek könyvelem el a sorozat többi részéhez képest, hogy itt tudtam a legközelebb kerülni a szereplőkhöz. A Gócpontban a gyors iram, a pergő cselekmény néha a karakterek kibontásának rovására ment, de itt már mélyebben megismerjük a főhőseinket, a kötődésük a történésekhez és egymáshoz személyesebb és így nekem is emlékezetesebbek maradtak.
Az izgalmas rejtély mellett mindenképpen kiemelendő, hogy az író irtózatos energiát fektetett a háttérvilág és karakterek szakterületeinek minél hitelesebb ábrázolásba. Biztosan sok kutatómunkát jelentett, hogy ilyen szinten belemélyedtünk a genetikába, mérnöki tudományokba, technológiai szenzációkba, és még néha a művészetekbe is. Az alaposság azonban meghozta a gyümölcsét, mert a világábrázolás különösen ámulatba ejtő volt, hiszen nem csak egy háromszáz éves múltat kellett rekonstruálni, de éreznünk kellett a puskaporos politikai hangulatot is. Részemről teljesen hitelesnek tűnt minden, noha megvallom őszintén az évszámozás hiánya miatt egy kicsit néha nehezen értettem, hogy mi mikor is történt az időben. ez a problémám a könyv végére megoldódott.
Ennek főként az az oka, hogy a könyv nagyjából közepén váratlanul nézőpontot váltunk. Nem-ám-hogy csak úgy ímmel-ámmal, hanem rögtön a galaxis egy másik pontjára ugrunk. A könyv alcíme alapján (Vannak még világok) talán nem nagy spoiler elárulni, hogy más fajokat is megismerünk itt, akik az addig kibogozott sztorit egy teljesen más megvilágításba helyezik. Pont amikor azt gondoltam, hogy nagyjából értem mi történik akkor ugrunk egypárezer fényévet és máris rájöttem, hogy nem tudok én semmit. A cselekmény ugyanis túlmutat az egyszerű marsi rejtélyen és világrengető felfedezéssé alakul.Nem tudnám megmondani, hogy a könyv melyik részét élveztem jobban. Az elején vérbeli sci-fi nyomozást kapunk, míg a másikban egy hamisítatlan klasszikus science fictionbe illő akciósorozatnak leszünk tanúi, üldözésekkel, konspirációkkal és véletlenül világmegváltóvá váló főhősökkel. Annyi biztos, hogy a kedvenc szereplőmet itt találtam meg a morcos, de hősies Ravand személyében.
A regény szerkezetére is illik a Mag ábrázolás a könyv fedőlapján, ugyanúgy két különböző, de egymáshoz szervesen illeszkedő cselekményt és stílust kapunk, ami a végén összeillesztve egy szerves egészet alkot. Persze csak a folytatásig, mert ez még korántsem a vége.
Summa
Vérbeli sci-fi sok akcióval, egy meghökkentő rejtéllyel és egy világmegváltó felfedezéssel. Szerintem az író eddigi legjobb munkája, mindenképpen ajánlott a műfaj kedvelőinek.
Értékelés
| |
Cselekmény
|
Aaaaa
|
Karakterek
|
Aaaag
|
Világ – Háttér
|
Aaaaa
|
Eredetiség
|
Aaaaa
|
Stílus
|
Aaaag
|
Borító
|
Aaaaa
|
Befejezés
|
Aaaag
|
Verdikt:
|
4,57
|
Az író további könyvei:
Halál a csillagokban: http://nemharapa.blogspot.hu/2014/01/halal-csillagokban.html
Megjegyzés küldése